A varicella vírus szerepe sclerosis multiplexben

A mexikói kutató, Dr. Julio Sotelo a Journal of the Neurological Sciences című szaklapban publikált összefoglalójában meggyőző bizonyítékokkal támasztja alá, hogy – egyéb endogén tényezők mellett – a varicella-zoster vírusnak szerepe van a sclerosis multiplex kialakulásában.

A varicella-zoster vírus (VZV) két betegséget is okoz. A vírusfertőzés következménye gyermekkorban a bárányhimlő, majd évekig semmilyen tünet nem jelentkezik. Ilyenkor a vírus a gerincvelő hátsó gyöki dúcaiban inaktívan él, majd egyelőre ismeretlen okból felnőttekben okoz övsömört. Nem minden bárányhimlőn átesett beteg lesz azonban övsömörös, tehát a fertőzésen kívül egyéni hajlamosító tényezők jelenléte is szükséges a betegség kialakulásához. Az övsömör bizonyos esetekben periódikusan ismétlődik az élet folyamán.

Mexikóban a ’80-as évektől kezdett egyre gyakoribbá válni a sclerosis multiplex (SM), és most már a neurológiai kórházi felvételek 2-3. legfontosabb oka. Epidemiológiai vizsgálatok segítségével próbálták kideríteni, hogy mi áll a betegség fokozottabb előfordulásának hátterében, és egyetlen közös tényezőt, a gyermekkori VZV infekciót találtak a sclerosis multiplexes betegek körében.

A figyelem így a vírus felé fordult, és keresni kezdték a sclerosis multiplexben szenvedő betegek vérében, de csak a betegek egy részében találták meg. Rájöttek azonban, hogy ezek a betegek mind éppen egy heveny fellángolás elején álltak, mivel a sclerosis multiplex lefolyására jellemző a kiújulások és részleges gyógyulások állandó, megjósolhatatlan váltakozása. Sajnos a felépülés sosem teljes, mivel a kórképre jellemző idegrendszeri elváltozás, a demielinizáció gyógyulása csak hegek visszamaradásával lehetséges.

Úgy látszik, hogy a VZV csak a kiújulás kezdeti szakaszában izolálható a betegek véréből, később eltűnik. Ez magyarázhatja a SM hullámzó lefolyását, hiszen a vírusfertőzés aktiválódásai és látens periódusai is hasonló képet mutatnak. A védőoltás nem jelent azonban biztos védelmet, mivel az oltásra használt gyengített kórokozó szintén képes megtelepedni az idegsejtekben, és évekkel-évtizedekkel később aktívvá válva betegséget okozhat. Egyelőre a vírusellenes szerek alkalmazása sem ígérhet jelentős előrelépést, mivel a vírus csak rövid ideig van jelen a betegek vérében, az aktiválódás időpontja pedig nem megjósolható.