A stroke megelőzését hangsúlyozza a Tudatos Törődés program
A magasvérnyomás-betegség megfelelő kezelésén keresztül a stroke (agyi katasztrófa) megelőzésének gyakorlati megvalósítására helyezi a hangsúlyt az Éljen 140/90 alatt mozgalom folytatásaként indult Tudatos Törődés program.
Hazánkban évente közel 18 ezren halnak meg stroke-ban, az új megbetegedések száma 50 ezer. A kezeletlen magasvérnyomás-betegség csaknem négyszeresére emeli az agyi katasztrófa vagy stroke kialakulásának veszélyét, holott az összes agyvérzés közel 70 százaléka megelőzhető lenne a vérnyomás normalizálásával.
A Magyar Hypertonia Társaság és a Novartis Hungária Kft. szervezésében, a Magyar Stroke Társasággal együttműködve útjára indított Tudatos Törődés program célja, hogy betegtájékoztató anyagok segítségével tudatosítsák az orvos-beteg, az asszisztens-beteg együttműködés fontosságát, szükségességét, azaz megvalósuljon a magasvérnyomásos betegekkel való tudatos törődés. A többi között a rendelői plakátok döntési lehetőséget mutatnak be, a kockázatbecslő és tájékoztató segítségével az érdeklődő megbizonyosodhat érintettségéről, míg az orvosi mappa a stroke megelőzésének jelentőségét oktatja - mondta el Barna István, a Magyar Hypertonia Társaság budapesti titkára kedden sajtótájékoztatójukon. A társaság pályázatot hirdet Tudatos Törődés Asszisztens címmel: az érdeklődők a doktorok szakmai segítségével dolgozatot nyújthatnak be, melyben elindíthatják a hipertóniás betegekre összpontosító gondozási tervüket.
Az Éljen 140/90 alatt elnevezésű program célkitűzése, hogy mindenki érje el a címben megnevezett vérnyomás értéket, majd tartsa megfelelő szinten - fogalmazott Kiss István, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke. Az egészségügyi kultúra része kell legyen az is, hogy pusztán érdeklődésből megméreti, megméri az ember a vérnyomását - tette hozzá. A 2005-2007 közötti két évben az üzenet hatására több mint 50 ezer embernél érték el ezt a cél vérnyomást, ezáltal csökkent a kockázati tényezők sora is.
A 2009-es Törődés Napja programban azt vizsgálták, hogy a hipertónia mellett más társbetegséggel is rendelkező betegek kezelésekor a kezelőorvos milyen kockázati csoportba sorolja a páciensét, illetve hogyan befolyásolja ez a terápia kiválasztását. A felmérésben 28 ezer 353 hipertóniás beteg adatait áttekintve kiderült, hogy a magasvérnyomás-betegség mellett az esetek 75 százalékában szerepel egyéb társbetegség is. Ezek közül közel 38 százalék valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés, 30,48 százalék a cukorbetegség, közel 20 százalék a metabolikus szindróma, azaz elhízás, emelkedett koleszterinszint, magas vérnyomás, emelkedett vércukorszint együttes megjelenése. Az orvosok a társbetegséggel is rendelkező hipertóniások 80 százalékánál a 130/80 Hgmm alatti vérnyomásértéket tartják elfogadhatónak. A cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek mellett az agy
ereinek betegsége jelenti a kezelőorvosok szerint a legnagyobb kockázatot.
A stroke-ot túlélő betegeknek csupán csak 10, míg a nem halálos kimenetelű szívkoszorúér problémákon túlesettek 70-80 százaléka képes a normális életvitelre. A stroke betegek 13-25 százaléka egy hónapon belül meghal, a túlélők 12 százaléka a betegség után 1 évvel is intézeti ápolásra szorul. Az agyérbetegségek 60 százalékban maradandó károsodással járnak, 20 százalékban elbutulást okoznak, mindeközben a stroke betegek 72 százaléka hipertóniás - mondta el Kékes Ede, az Éljen 140/90 alatt program koordinátora.
