Úgy néz ki, kutatók megtalálták, mi okozhatja a Parkinson-kórt
A kutatók a Parkinson-kórt egy baktériumtörzzsel hozták összefüggésbe.
A mikrobák egy gyakori nemzetségének kulcsszerepe lehet a Parkinson-kór kialakulásában, mivel olyan vegyületeket választ ki, amelyek az agysejtekben lévő fehérjéket toxikus csomók kialakítására késztetik. A Helsinki Egyetem és a Kelet-finnországi Egyetem egy kis kutatócsoportja által tett megállapítások egy korábbi vizsgálat eredményeire épülnek, amely kimutatta, hogy az önkénteseknél a neurodegeneratív betegség súlyossága a Desulfovibrio baktériumtörzsek székletükben lévő koncentrációjával együtt nőtt.
Így alakul ki a Parkinson-kór
Amióta James Parkinson angol orvos mintegy két évszázaddal ezelőtt először írta le a betegséget neurológiai betegségként, a kutatók magyarázatot keresnek arra, hogy miért alakul ki egyes embereknél a kor előrehaladtával a finommotoros kontroll drasztikus elvesztése.
Fiziológiai értelemben a Parkinson-kórral diagnosztizált személyek agyának bizonyos régióinak sejtjeiben Lewy-testek néven ismert kis zárványok halmozódnak fel.
A közelmúltban e mikroszkopikus anyagcsomók vizsgálata során kiderült, hogy nagyrészt az α-szinuklein nevű fehérjetípusból állnak, amely jellemzően a neurotranszmitterek felszabadításában vesz részt.
Hogy ezek a zárványok pontosan hogyan járulnak hozzá a Parkinson-kór patológiájához, még mindig nem teljesen világos, bár gyanítható, hogy maga a protofibrilláknak nevezett koncentrációk jelenléte sem lehet jótékony hatással az idegsejtek egészséges működésére.
Ami szintén rejtélyes, az az α-szinuklein aggregációjának kezdeti oka. Bár a Parkinson-kór előfordulhat családokban, úgy tűnik, hogy a genetika csak az esetek 10-15 százalékát magyarázza.
Környezeti feltétel is egy rizikófaktor lehet
Így a környezeti feltételek maradnak a lehetséges gyanúsítottak között, mivel a tanulmányok szerint a bélrendszerünkben élő baktériumtípusok megjósolják annak valószínűségét, hogy az egyénnek Parkinson-tünetei lesznek, vagy legalábbis kialakulnak.
Saris 2021-es tanulmányával végre bizonyítékot találtak arra, hogy a kutatók egyetlen fő gyanúsítottra összpontosíthatnak.
"A betegséget elsősorban környezeti tényezők okozzák, vagyis a Parkinson-kórt okozó Desulfovibrio baktériumtörzseknek való környezeti kitettség" - mondja Saris.
Székletmintán alapult a kutatás
Az új tanulmányban Saris és csapata székletmintát vett 10 Parkinson-kóros betegtől és egészséges házastársuktól, és izolálták a jelenlévő Desulfovibrio törzseket.
A kivont tesztmikrobákat ezután két teljesen más nemzetséghez tartozó baktériumcsoporttal együtt a Caenorhabditis elegans fonálféreg transzgenikus példányaival etették meg, amelyeket úgy módosítottak, hogy emberi α-szinukleint fejezzenek ki.
A fonálférgek fejének mikroszkópos megfigyelésén alapuló statisztikai elemzés kimutatta, hogy a Desulfovibrióval etetett egyedek valóban sokkal nagyobb eséllyel termeltek α-szinuklein csomókat, és ezek a csomók sokkal nagyobb valószínűséggel voltak sokkal nagyobbak. A Parkinson-kóros betegektől gyűjtött Desulfovibrio-törzsek a C. elegansban is jobban aggregálták a fehérjéket, mint a társaiktól gyűjtöttek. Ráadásul ezek a férgek jellemzően nagyobb számban pusztultak el, mint a kontrollcsoportokban lévők.
A kutatás a Frontiers in Cellular and Infection Microbiology című folyóiratban jelent meg.
Olvasta már?
- Tényleg megváltozhatnak a génjeink a táplálkozás hatására?
- A Parkinson-kór korai jele: amikor eltűnik a mimika
- Robin Williams: Parkinson-kórral kezelték, de nem az volt a baja - megszólalt az özvegy
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Ezek a Parkinson-kór szokatlan jelei - ha ilyen a kézírása, jogosan gyanakszik
