A féllábon való egyensúlyozás megmutatja agyunk épségét?

Nehézségei akadnak a féllábon álldogálással? Ez igen egyszerű próbája annak (a neurológiában), amely kimutathatja, van-e az illetőnek bármilyen agyi károsodása, - egyébként látszatra teljesen egészségesnek tűnő egyéneken is.

Az amerikai Stroke című folyóiratban megjelent cikk szerint összefüggés található az egyensúlyozás zavara és az agyi kisér-károsodás között, amit a kognitív képesség károsodása is kísérhet, hangsúlyozzuk, hogy egyébként teljesen egészségesnek látszó embereken... Ennek legegyszerűbb vizsgálata a képen is látható féllábon való egyensúlyozás különböző pozíciói.

Korábban e témában már jelentek meg cikkek orvos szaklapokban, ahol utaltak arra, hogy összefüggést találtak átlagosan 53 éves személyek egyensúlyozási képességeinek változása, és a halálozási arányok alakulása között.

Voltaképpen érthető a fenti kapcsolat. A kiserek (itt az agyban lévő kis artériákra gondolunk) károsodása miatt az agyi keringés károsodik, ez nyilvánvalóan az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik.

Az agyi keringési zavar, agyi érkárosodás viszont alapja lehet egy későbben bekövetkező stroke-nak, elzáródásos vagy vérzéses agyi eseménynek. Kimutatták, hogy a koordináció zavara (beleértve az egyensúlyozást is) és a kognitív működés károsodása már erre utaló jelek lehetnek.

Hogy néz ki mindez a gyakorlatban?

A kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy nyitott szemmel, 1 percig folytonosan álljanak féllábon. A kísérletet megismételték, és ezek után értékelték az eredményeket. Közel 1400 személyt vizsgáltak, átlagosan 67 éves életkorúakat, nagyobb részben nőket.

Ezt követően agyi MRI-felvételeket készítettek a résztvevőkről. Azt keresték, fennáll-e valóban agyi kisér-károsodás náluk. Az esetleges kognitív, értelmi zavart kérdőíves módszerrel mérték.

Az eredmények szerint agyi kisérbetegség esetén az illető nem volt képes 20 másodpercen túl féllábon egyensúlyozni! Egyéb megfigyeléseket is tettek, lássuk alább:

(Lacunaris infarktus = agy kisartéria-elzáródás miatti "mikro"infarktus)

A betegek 34.5% -nál egy vagy több,

16%-nál egy lacunaris infarktus

30%-nál több, és

15.3%-nál legalább egy agyi mikrovérzés volt észlelhető.

Azt is megfigyelték, hogy az agyi kisérbetegség mellett jellemző volt a résztvevőknél a magas vérnyomás, és az ún. carotis (nyaki) artériák meszesedése.

Mi a tanulság az orvoslás, a gyógyítás számára?

A viccesnek tűnő féllábon álldogálás egyértelműen a helyzeti instabilitásra, egensúlyzavarra utal. A kutatás felfedte, hogy e jelenség, és az agyi kisérbetegségek, stroke-hoz vezető folyamatok között kapcsolat állhat fenn. (Nem vizsgálták, hogy a vizsgált személyek általános fittségi állapota milyen volt, mennyi volt a korábbi elesések száma stb.)

Természetesen túl egyszerűnek tűnik, a betegnek azt mondani, tessék egy kicsit féllábon egyensúlyozni, és megmondjuk mennyi a stroke kockázata...További vizsgálatok szükségesek, nagyobb betegszámon, és a lehetséges zavaró tényezők kizárása mellett.

http://www.medicalnewstoday.com/articles/287201.php