Fáj a feje és ingerlékeny? Nátriumhiány is okozhatja
A túl sok folyadék csökkentheti a nátrium koncentrációját a szervezetben.
A nátriumhiány az egyik leggyakoribb „hiánybetegség”, melynek tünetei lehetnek észrevehetetlenül enyhék, de rendkívül súlyosak is. A nátriumhiánynak nagyon sok oka lehet, a krónikus betegségektől a túlságosan sok folyadékig.
A nátriumnak (pontosabban a nátriumot is tartalmazó konyhasónak) meglehetősen rossz híre van, hiszen a túlzott sófogyasztást számos betegséggel, például a magas vérnyomással és a szív- és érrendszeri panaszokkal hozták összefüggésbe.
Mire kell a nátrium?
A nátriumnak azonban igen fontos szerepe van a szervezetünk megfelelő működésének a biztosításában. A nátrium nélkülözhetetlen többek között az idegrendszerünknek és a testünk, sejtjeink folyadékegyensúlyának fenntartásához. Az agyban található bizonyos receptorok ugyanis érzékelik a nátrium szintjét, koncentrációját, és ha ez a koncentráció nő, a szervezet szomjúsággal reagál erre, vagyis innunk kell ahhoz, hogy az egyensúly újra normalizálódjon.
Hasonlóképpen, a sok folyadék hatására a nátriumkoncentráció csökken, erre pedig az agy vizelet kiválasztásával reagál (természetesen, a valódi folyamatok ennél jóval bonyolultabbak, összetettebbek).
A nátriumhiány tünetei
Más hiánybetegségekkel ellentétben a nátriumhiány – illetve az azzal összefüggő kellemetlen, időnként akár életveszélyes tünetek – viszonylag gyorsan kialakulhat. A nátriumhiány tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nátrium mennyisége a vérben lecsökken.
A hiány lehet enyhe, közepes vagy akár igen súlyos is. Az elsődleges, legenyhébb tünetek közé tartozik a fejfájás, a hányinger, a koncentráció és a kognitív képességek romlása, az egyensúlyérzék romlása. Később étvágytalanság, fáradtság, gyengeség, ingerlékenység, zavarodottság is jelentkezhetnek, majd a legsúlyosabb hiány esetén akár eszméletvesztés vagy kóma is bekövetkezhet.
A tünetek súlyossága szorosan összefügg a nátriumhiány mértékével, de azzal is, hogy a nátriumszint csökkenése milyen gyorsan következik be. Ha a nátriumszint lassan, fokozatosan csökken (akár hetek alatt), még akkor is jobban tolerálhatjuk, ha a nátrium szintje igen alacsony lesz.
Amikor a nátrium szintje kritikus mértékben lecsökken, neurológiai tünetek is jelentkezhetnek, ezek pedig igen veszélyes állapotra utalhatnak. Mivel a szervezet folyadék- és elektrolit-egyensúlya felborul, víz hatol be az agy sejtjeibe, így azok megduzzadnak. Ennek következményeként megnő a koponyaűri nyomás, és az agyszövet a koponyához nyomódhat.
Ez nemcsak fejfájást, hányingert vagy izomgörcsöket okozhat, de légzési nehézségeket vagy tüdőödémát is, mely akár halálos szövődményekkel is együtt járhat.
Mi okozhat nátriumhiányt?
A nátriumhiányt számos dolog okozhatja, de meglepő módon a túl kevés nátriumbevitel az egyik legritkább ok. A probléma gyökere inkább a folyadék-, illetve elektrolit-egyensúly felbomlásában keresendő. A krónikus betegségek közül nátriumhiányt okozhat például a májcirrózis, a vesebetegségek, a szívelégtelenség, a pajzsmirigy alulműködése, esetleg egyéb hormonális zavarok.
A folyadékveszteség is okozhat nátriumhiányt, például a hosszú ideig tartó hányás, hasmenés (pl. fertőző betegségek miatt), a vízhajtók használata, a nagy felületre kiterjedő égési sérülések, vagy egyszerűen az, ha nem iszik valaki eleget. Megerőltető testmozgás után is kialakulhat nátriumhiány, különösen akkor, ha valaki nem pótolja a sportolás közben elveszített folyadékot, illetve elektrolitokat; gyakran figyelhető meg nátriumhiány például maratoni futóknál. A tudatmódosító szerek közül az ecstasy okozhat nátriumhiányt, mert fogyasztása jelentősen növeli a kiszáradás rizikóját.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Magas vérnyomás: ennél a 6 tünetnél feltétlen hívjon orvost
