Miért éppen éjszaka gyakoribbak szívrohamok? Ez a magyarázata
Félelmetes érzés éjjel arra ébredni, hogy szorít a mellkasunk.
Az éjszaka és a nappal váltakozása a hormonrendszer és az egész szervezetünk működésére is hatással van. A hormonóránk sokkal több mindent befolyásol, mint gondolná!
Annak, hogy a napi rutint nagyrészt a hormonok napszaki ritmusa alakítja, evolúciós magyarázata van: mindig is nappal voltunk aktívabbak. De mégis melyik hormon, mikor lép működésbe?
Reggelindító hormonok: adrenalin, kortizol, noradrenalin
Mivel reggel hat és hét óra között megnövekszik az aktivitást segítő adrenalin és noradrenalin szintje, egyúttal a fény hatására csökken a jó alváshoz szükséges melatonin hormon termelődése, ekkorra célszerű időzíteni az ébredést.
Az első étkezést is rögtön reggel a legjobb beiktatni, hiszen a tápanyagok lebontását segítő fő stressz hormon, a kortizol szintje ilyenkor tetőzik.
Jó tudni azonban, hogy önmagában ez nem elég, fizikai aktivitás is kell a bevitt energia elégetéséhez. A kortizol egyébként az idegrendszer éberségéért és az izomzat tettrekészségéért is felelős, ráadásul a vércukorszintet is megemeli, hogy több tápanyag jusson a sejteknek, izomzatnak. Számos hormon segít tehát reggel elindítani a napot.
Miért éjjel érkezik a szívroham?
Szintén a hormonális hatások következtében hajnali egy és három óra között jelentős vérnyomásesés lép fel, ezért ebben az időszakban legnagyobb a szívroham kockázata. A kora reggeli órákra azonban kiegyenlítődik a vérnyomás kilengés, így ez az időszak már a testedzésre is alkalmasabb, napközben pedig már bármikor sportolhatunk.
Mikor vagyunk időben a tanuláshoz?
A tanuláshoz, az ismeretek elmélyítéséhez a késő délutáni időszak a legideálisabb, a kognitív funkciókat befolyásoló hormonok, így az adrenalin szintje is ilyenkor erre a legalkalmasabb. Dr. Lakatos Péter szerint azért előfordulhat kivétel is, aki például éveken át sokat utazik az iskolába és reggelente útközben tanul, valószínűleg később is könnyebben végez szellemi munkát korán reggel.
A növekedési hormon szintje éjszaka a legmagasabb, az alvás pedig ennek szerepét erősíti. Mivel ez nemcsak a testmagasság, hanem az izomtömeg növekedését is szabályozza, a felnőtteknek is törekedniük kell arra, hogy éjjelre időzítsék a pihenést. Ezt egyébként az éberségért felelős kortizol hormon alacsony szintje is segíti, ebből éjfélkor mérhető a legkevesebb.
Bár a hormonális bioritmus genetikailag kódolt, nagyobb időeltolódás vagy huzamosabb nappali-éjszakai váltott műszakú munka esetén módosulhat. Ez azonban – bár hosszú távú hatása egyelőre nem ismert – az egész szervezetre negatív hatással van, hiszen ellentétes a belső óránk természetes ritmusával.
A szakember ezért azt javasolja, ha máskor nem, hosszabb szabadság ideje alatt érdemes nappal ébren lenni, éjszaka pedig pihenni. Ha pedig az időeltolódás miatt nem tudnak átállni a nappali ébrenlétre, ajánlott az éjszakai alvást segítő melatonin hormont tablettával pótolni, ennek hiánya ugyanis más hormonok működésében is zavart okozhat.
Olvasta már?
- A szívbetegségek kockázata tényleg csökkenthető zöldségekkel?
- Magas vérnyomás: 7 módszer, amivel az orvos szerint is csökkentheti otthon
- Életmentő csodagél - szívroham után alkalmaznák
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
5 tünet, ami csendes szívrohamra utalhat
