Pajzsmirigy göb: az orvos elárulja, mikor van szükség műtétre
Ijesztő lehet, ha pajzsmirigy ultrahang során göböket fedeznek fel, ám gyakran nem igényelnek semmilyen terápiát. Olykor azonban előfordulhat, hogy műtétre van szükség - az orvos elmondja, mikor.
Van, hogy a pajzsmirigy göbök a kontrollon kívül semmilyen kezelést nem igényelnek, de előfordulhat, hogy a beteg műtétre szorul.
Mik azok a pajzsmirigy göbök?
A pajzsmirigy a nyak elülső részén található pillangóalakú szerv, mely bár méretét tekintve igen apró, mégis szinte az egész szervezet működését befolyásolja. Zavarai igen gyakoriak, melyek lehetnek a szerkezetéből, illetve hormontermeléséből adódó problémák.
Sok embernél kialakulnak rajta úgynevezett göbök, melyek akár a pajzsmirigy működését is befolyásolhatják. Méretüket tekintve igen változatosak lehetnek, ám általában az 1 cm-nél nagyobb elváltozások igényelnek kezelést, az az alattiakat elég csupán rendszeresen megfigyelni, ellenőrizni.
Érdemes tudni, hogy a jódhiány elősegíti kialakulásukat, ezért Magyarországon igen sok embert érint, mivel erősen jódhiányos területnek számít. Fajtájukat tekintve léteznek meleg (általában pajzsmirigy túlműködést okozó) és hideg (többnyire inaktív, nem vesznek fel jódizotópot) göbök. Jellemzően a hideg göbök veszélyesebbek, mert gyakrabban lehetnek rosszindulatúak.
Az elváltozásokra rendszerint nyelési nehézség, torokban lévő gombócérzés, esetleg rekedt hang hívja fel a figyelmet. Ekkor az orvos tapintással megvizsgálja a nyak érintett részét, ám biztos diagnózist ultrahang és finomtű biopszia útján lehet kapni.
Miért nevezik meleg és hideg göböknek?
Az elnevezésüket az ultrahangon látott kép alapján kapták. Göbök esetén izotópos vizsgálattal lehet megtudni, pontosan milyen típussal is állunk szemben. Ennek során a beteg technécium izotópos folyadékot kap intravénásan, majd egy speciális készülékkel azt vizsgálják, hogy a göb milyen mértékben tárolja az izotópot. Meleg göb esetén az izotóp felhalmozódik, így piros színű képletet látni, míg hideg göb esetén nem, így ebben az esetben egy üres képet kapunk.
Mikor kell műteni a göböket?
Felvetődhet a betegekben a kérdés, hogy vajon indokolt lehet-e esetleg műtéti beavatkozás? Ennek eldöntéséhez alapos vizsgálatra van szükség. Hogy kell-e az illetőnél műtét, ahhoz szükség van labor-ultrahang-illetve izotópos vizsgálatra, esetleg citológiai mintavételre is.
Beavatkozásra leginkább a következő esetekben van szükség
- göbös elváltozás
- strúma
- súlyosabb túlműködés
- hormontermelő daganat
- rosszindulatú daganat
- ciszták
- Göbök esetén akkor indokolt a műtét, ha az komoly befolyást gyakorol a hormontermelésre, rossz hatással van a beteg életminőségére (pl. nyelési nehézségek), a gyógyszeres terápia sikertelen, gyorsan növekszik, valamint, ha rosszindulatú elváltozással állunk szemben- mondja dr. Tihanyi Balázs, a Budai Endokrinközpont sebésze.
Hogy milyen mértékű a beavatkozás, az részben a beteg állapotától, részben az alapbetegség típusától, a göbök elhelyezkedésétől, méretétől is függ. Ha a göb(ök) csak a pajzsmirigy egyik lebenyében található(ak), akkor elég a mirigynek csupán az egyik felét eltávolítani, ám ha mindkettőben jelen vannak, vagy ha jelentősen túlműködik a szerv (hosszú ideje tartó gyógyszeres kezelés mellett, vagy gyógyszerre rezisztens a göb), akkor teljes eltávolítás indokolt.
Érdemes tudni, amennyiben nagymértékben el kell távolítani a pajzsmirigyet, úgy a beteg élete végéig hormonpótlásra szorul, viszont teljes értékű életet élhet.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
5 dolog, amit tudnia kell a pajzsmirigy göbökről
