Hererák

A here szilva nagyságú és formájú páros mirigyszerv, mely a hímivarsejtek és egyes férfihormonok (tesztoszteron) termeléséért felelős. A hererák valójában a herékben előforduló összes rosszindulatú daganatot magába foglaló gyűjtőfogalom. A rák (definíció szerint hám eredetű rosszindulatú daganat) mellett a herében számos, sok esetben ismeretlen eredetű rosszindulatú daganat is előfordulhat. Tágabb értelemben ezeket is a hererákok csoportjába soroljuk.

A hererák előfordulása

A here rákos megbetegedése főként fiatal életkorban (20-39 év között) következik be. A betegség gyakorisága 1/250 férfi (0,4%).

A hererák okai

A hererák okai nem ismertek, de előfordulásával gyakrabban kell számolni azoknál, akiknél

• a nemi differenciálódás kóros (interszexualitás, hermafroditizmus),
• a here herezacskóba történő leszállása elmaradt (rejtett heréjűség, kriptorchizmus),
• s családban már fordult elő hererák.
• A kórelőzményben lágyéksérv, és/vagy
• mumpszos eredetű heregyulladás fordult elő.

További kockázati tényező a korai nemi érés.

A hererák tünetei

• A hererák leggyakoribb tünetei
• A here és herezacskó duzzanata,
• a herében porckemény, szabálytalan felszínű szövettöbblet tapintható,
• zsibbadás vagy fájdalom,
• csökkent szexuális vágy,
• herezacskóban felgyülemlő folyadék,
• deréktáji és/vagy alhasi fájdalom,
• a here nagyságának hirtelen változása,
• véres ondó ürítése.

A hererák diagnózisa

A diagnózis célja a rák azonosítása, a szövettan és a klinikai stádium felderítése.

A rák kimutatása tapintással és ultrahang-vizsgálattal lehetséges. A szövettani beosztás a daganatból kimetszett szövetek mikroszkópos vizsgálatával történik. A rák, a szövettan alapján lehet:

1. Csírasejt-daganat:

• kevert szöveti típus,
• seminoma,
• embrionális karcinóma,
• teratóma,
• koriokarcinóma,
• egyéb.

2. Ivarléc-daganat (sok esetben jóindulatú)

3. Másodlagos daganat:

• nyirokcsomó daganat (limfóma),
• leukémiás beszűrődés,
• áttéti daganat (prosztatából, tüdőből, veséből, festékes bőrdaganatból, stb.).

A diagnosztika másik célja a klinikai stádium meghatározása, mely szerint a daganat

kiterjedése szerint lehet:

• I. stádiumú: a daganat csak a herékre lokalizálódik,
• II. stádiumú: nyirokcsomó áttétek keletkeztek az aorta körül és a hashártya mögött, de még a rekeszizom alatt,
• III. stádiumú: Nyirokcsomó áttét a rekeszizom felett is kimutatható kell,
• IV. stádiumú: távoli (pl. máj-, tüdőáttétek) keletkeztek.

A stádiumbeosztás meghatározásában leghatékonyabb módszerek a nagy felbontóképességű képalkotó eljárások (CT, MRI, PET). A nyirokcsomók kontrasztanyagos röntgenvizsgálatát (limfográfia) ma már ritkán végzik.

A hererák terápiája

• A kezelés módjai lehetnek: műtét (kasztráció,) sugárkezelés és kemoterápia.
• Sebészi beavatkozás során a teljes here eltávolításra szorul – de nem feltétlenül mindkét oldalon.
• A kasztráció mellett szokás a hashártya mögötti nyirokcsomók teljes eltávolítása.
• Sugárkezeléssel a műtét után visszamaradt daganatos sejtek pusztíthatók el.
• Kemoterápia alapkombinációja a Bleomycin-Etoposide-Cisplatin.

A hererák prognózisa

A daganat prognózisa függ a szövettani eredménytől és a klinikai stádiumtól. Mivel a hererák legtöbbször korán kerül felismerésre (könnyen észrevehető fürdés közben). Ezért az ötéves túlélési arány ma már 95% feletti. Seminoma esetén a kiújulás 5 év után sem ritka, ezért tartósabb megfigyelésre van szükség.

Egyéb tudnivalók a hererákról

Az egyik here eltávolítása és mindkét here besugárzása sok esetben maradandó meddőséget hagy maga után. Ezért a gyermekkel még nem rendelkező férfiaknál a spermiumok műtét előtti konzerválása javasolt, ezáltal későbbi homológ (a férj ondójával történő) inszeminációval biztosítható az utód nemzése. Sok esetben, ha a kasztráció csak féloldali volt, a fogamzóképesség idővel visszatérhet. Ilyenkor a fejlődési rendellenességek kockázata a sugárkezelés és kemoterápia ellenére sem fokozott. Születéskorlátozásra gyógyult hererák esetén tehát nincs szükség.