Vészhelyzetek úton-útfélen: gyermekbalesetek otthon és a ház körül
Baleset. Szeretjük azt gondolni, hogy ez aztán tényleg csak mással, máshol történhet meg. Hitted volna, hogy évente nagyjából egymillió ember kerül orvoshoz baleseti sérüléssel? A hazai statisztikai adatok sajnos ezt bizonyítják. Az alábbiakban dr. Krivácsy Péter, a Budai Egészségközpont gyermekorvosa hívja fel a figyelmünket a leggyakoribb balesetekre, amelyek otthon, vagy a szabadban érhetik gyermekeinket, valamint arra, hogyan lehet ezeket a baleseteket megelőzni.
"Valóban kényelmesebb abban a tudatban élnünk, hogy a mi őrangyalunk úgysem alszik soha. A tények ellenben azt mutatják, hogy időnként azért mégis elbóbiskol. Nem árt tehát, ha magunk vigyázunk saját, illetve gyermekeink egészségére, hiszen a baj bármikor bekövetkezhet" – mondta a doktor úr.
Baleset helyett megelőzés – otthon
Ha gyermekünknek már óvodás korban megtanítjuk, hogyan tehetik biztonságosabbá hétköznapjaikat, rengeteg balesetet megelőzhetünk. Azonban nekünk, felnőtteknek is tudnunk kell, hogy mit a teendő abban az esetben, ha mindezek ellenére megtörténik a baj.
Mivel a gyermeket még nem tudják felmérni a veszélyt – sokáig egyáltalán nincs félelemérzetük, kíváncsiságuk viszont óriási – a baleset-megelőzés terén jóval több figyelmet igényelnek, mint a felnőttek. A mi dolgunk tehát otthon a megfelelő környezet kialakítása, amelynek a legegyszerűbb módja, ha gyereknyi magasságából nézzük végig a lakást – guggolva, négykézláb, esetleg hason fekve – attól függően, mekkora a gyermekünk. Így láthatjuk igazán, mit tud magára rántani, felborítani, honnan tud le- vagy kiesni.
Elérhető magasságban csakis olyasmit tároljunk, ami nem veszélyes számára. Az éles sarkokra szereljünk élvédőt, a veszélyes tartalmú szekrényekre ajtózárat, a lépcsőket és azokat a helyiségeket, ahova semmiképpen sem mehet be a kicsi, zárjuk le védőráccsal.
Baleset helyett megelőzés – a szabadban
A jó idő beköszöntével a gyerekek egyre több időt töltenek a szabadban játékkal és sportolással. A hosszú, hideg tél alatt rengeteg energia halmozódik fel bennük, amelynek ilyenkor gyakran nem tudnak határt szabni. A szülők feladata, hogy amikor előveszik a biciklit és az egyéb sporteszközöket, felhívják a gyermekek figyelmét a balesetmentes sportolás szabályaira. Sportolás közben a gyermekek állóképessége, kitartása, izomzata és a csapatszellem egyaránt fejlődik, azonban minden sportág tartogat veszélyeket is: egy kellemes nap horzsolással, ficammal, de akár töréssel is végződhet. Ha a gyermekeknek megtanítjuk az alapvető – például közlekedési – szabályokat, elkerülhetjük a komolyabb baleseteket. Csak akkor engedjük őket a forgalomban egyedül biciklizni, ha már biztonsággal ülnek a kerékpáron és egyensúlyérzékük is kellően fejlett. Emellett nélkülözhetetlen a védőfelszerelések – kerékpározás közben a bukósisak, gördeszka és görkorcsolya esetén a könyök és a térdvédő – használata, melyek segítségével megelőzhető a fájdalmas sérülés vagy törés.
Ha kirándulni megyünk, vigyünk magunkkal elsősegély-dobozkát, hogy el tudjuk látni a sérüléseket, mivel a földdel szennyezett sebeket mindig alaposan le kell fertőtleníteni. A kerti szerszámokat ne hagyjuk szanaszét a kertben, mert kellemetlen meglepetéseket okozhatnak. Tanítsuk meg a gyerekeknek, melyik fára szabad fölmászni, melyikre nem – az is fontos, hogy meddig és hogyan mehetnek.
"Amikor tényleg baj van, nincs idő a kétségbeesésre, minden perc számít. Ha úgy látjuk, hogy a sérülés ellátása meghaladja képességeinket, vagy életveszélyes a baleset, azonnal kérjünk segítséget! Kisebb baleseteknél mi magunk is orvosolhatjuk a bajt. Nagyobb biztonságban tudhatjuk szeretteinket, ha ismerjük az elsősegélynyújtás és az újraélesztés mikéntjét – ma már számos helyen indítanak egész napos tanfolyamot, keressünk egyet! Ez a tudás sosem fölösleges, hiszen sosem tudhatjuk, mikor és hol lesz rá szükségünk az életben" – monda a doktor úr.
