Mi a védőoltás?
A 19. századig az európai orvosok tehetetlenek voltak a rendszeresen visszatérő járványok ellen.Az egyik ilyen gyakori járvány a himlő volt, amelyben a fertőzöttek 30%-a meghalt. Az orvosok hamar felismerték, hogy aki egyszer átvészelte a járványt, az egyéb himlőfertőzések ellen már immunis lett.Ezért volt a himlő az első betegség, ahol a beteget „tudatosan” fertőzték meg, hogy ezzel immunizálják a betegséggel szemben. Ismeretes, hogy ez a védekezési módszer már Krisztus előtt 200 évvel Indiában és Kínában elterjedt volt. Az ellenszert akkor még az orron keresztül jutatták be a szervezetbe.
Európában az angol Edward Jennert tekinthetjük az immunizálás atyjának. 1796-ban megfigyelte, hogy a tehenészek nem kapják el az emberi himlőt. A tehenektől nyert tehénhimlő szérummal megfertőzött egy gyereket. Ennek hatására a fiú immunis lett az emberi himlő ellen is.
Mivel az ellenanyag a tehéntől származott ezért elnevezte azt vacciná-nak. A vacca szó latinul tehenet jelent. Magát a módszert pedig vaccinationak nevezte. Tehát a latin vaccin-us szó a tehéntől származóként forditható..
Ez a módszer az emberi himlő elleni harcban hamar elterjedt Európaszerte.
Tekintse meg a témához kapcsolódó videót!
forrás: http://www.freepress.hu
Aztán a 1800-as évek végén a francia Louis Pasteur és a német Robert Koch egyéb betegségekhez - mint a tuberkulózis, veszettség - hasonló módszerrel megtalálták az ellenszereket. A 19. század végétől rohamosan terjednek el a nemzeti védőoltás programok.
Magyarország még az európai országok mezőnyében is élen jár a védőoltás tekintetében. Az ötvenes évektől kezdve a legtöbb járványra, fertőző betegségre kötelező a védőoltás.
Jelenleg hazánkban 21 védőoltás létezik. Ebből 10 kötelező, 10 oltás ajánlott és egy oltás kötelezően felajánlott. A gyerekek évente közel 1 millió védőoltást kapnak. Az influenza különböző fajtái ellen általában 2 és fél millióan oltatják be magukat évente.
Az immunizálásnak kétféle, aktív és passzív változatát különböztetik meg.
Aktív immunizálás esetén a szervezetet a legyengített antitestek képzésére serkentik. Ezzel nem váltanak ki veszélyes betegséget, de a támadásba lendült mikrobákat mint idegen betolakodókat azonosítja a szervezet, ami immunreakciót vált ki. Ha ezután az igazi kórokozóval találkozik a szervezet, már sokkal hatékonyabban tud reagálni. Ez hosszú éveken keresztül is védelmet jelenthet.
Passzív immunizáció esetén az antitesteket egy másik élőlénnyel termeltetik meg, majd az így nyert szérummal oltják be az embert. Az ilyen oltóanyag csak viszonylag rövid ideig képes kifejteni hatását, ezért is szükséges pl. az influenza elleni védőoltás évenként ismétlése.
Veszélyek:
Az ismételten beadott oltóanyagok esetén súlyos védekező reakciók léphetnek fel. Az immunrendszer ugyanis nemcsak a betegség elleni küzdelem érdekében koncentrált anyagot ismeri fel, hanem az oltóanyagban található állati fehérjét is.
Az oltóanyag tartalmazza a kórokozót, az idegen élőlényekből nyert szérumot, ezen kívül más segédanyagokat, tartósítószereket, adalékanyagokat, mint például a higanyt is. Ezek a beoltott személyre károsak lehetnek. Ezért minden esetben mérlegelni kell, hogy a betegség veszélye illetve az oltási károsodás kockázata nagyobb.
A különböző oltások rövid távú kockázata lehet láz, görcs, fulladás, maga a betegség (például kanyaró) megjelenése gyengébb vagy erősebb formában. A védőoltásoknak számos mellékhatása és szövődménye lehet. Ismeretesek olyan vélemények is, hogy a bölcsőhalál, az autizmus, a hiperaktivitás és még számos idegrendszeri megbetegedés a védőoltások számlájára lenne írható csakúgy, mint az allergiás megbetegedések bizonyos százaléka is. Mások ezt vitatják. Kontrollált vizsgálatok fogják ebben megadni a pontos választ.
Tény, hogy a védőoltások eddig embermilliók életét mentették meg s az esetek többségében vitathatatlan káros mellékhatások nélkül óvták egészségünket.
