Repterek, mint a legjobb fertőző források?
A Kennedy repülőtér a legnagyobb mikrobaterjesztő az Egyesült Államokban. A New York-i John F. Kennedy repülőtér hatalmas utasforgalmi központ, de egyben mikrobaterjesztő gócpont is - figyelmeztet egy az Egyesült Államokban megjelent tanulmány, amely a baktériumok terjesztése szempontjából az Egyesült Államokban az első helyre helyezi a légikikötőt.
Az amerikai Massachusetts Technológiai Intézet kutatói 40 amerikai repülőtéren végeztek vizsgálatokat azért, hogy kiderítsék: hol van a legnagyobb esélye a betegségek terjedésének, ha járvány törne ki a repülőterekhez közeli városokban.
A New York-i JFK mögött a legfertőzőbb repülőterek "ranglistáján" a Los Angeles-i nemzetközi repülőtér, a hawaii honolului repülőtér, a chicagói és a washingtoni nemzetközi repülőtér áll.
A besorolás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ezek a repülőterek önmagukban fertőzöttek lennének, a rangos Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tanulmánya azt a számos tényezőt vizsgálja, amelyek magyarázatot adhatnak arra, milyen szerepet játszanak az adott repülőterek a fertőzések terjedésében. Ezek között szerepel a földrajzi fekvés és a várakozási idő is.
A vizsgálat rámutatott, hogy hatással van a vírusok terjedésére az, hogy ki, mennyi időt tölt el egy adott reptéren illetve a célvárosban. Az üzleti utazók közül például sokan rövid idő alatt nagy távolságokat tesznek meg, ami akár kritikus pont is lehet. Meglepetésre egyébként a kutatók azttalálták, hogy nem feltétlenül a legnagyobb és legforgalmasabb repülőterek a legérintettebbek a fertőzések szempontjából.
A tanulmány célja annak megértése, hogyan terjedhet az atípusos tüdőgyulladás (SARS) vagy a madárinfluenza vírusa világszerte.
Ruben Juanes, a MIT professzora elmondta, hogy az ő kutatásuk az első, amely a térben vizsgálja a járvány kialakulásakor a fertőzés különböző fázisait, illetve azt, hogy milyen gócpontok - adott esetben a repülőterek - vezetnek a szélesebb elterjedéshez.
Akutatókreményei szerint az eredmények segítségére lesznek a szakembereknek abban, hogya jövőben hatékonyabban meg tudják fékezni a járványokat már a kezdeti időszakban.Ahogy a CNN utaltrá, azilyen jellegű kutatásokfontosak, hiszenaz elmúlt években bebizonyosodott, hogy egy-egy betegség nagyon gyorsan széttud terjedni az egész világon, amiben alégiközlekedésnek is szerepe van. A 2009-es H1N1 influenzajárványban például világszerte mintegy 300 ezer ember halt meg, az ehhez hasonló eseteket szeretnék megakadályozni a jövőben.
