Mi lesz a fogyatékos kisgyermekekkel?

Fenntartják aggályaikat a bölcsődei szervezetek a törvénymódosítás kapcsán. Fenntartja korábbi aggályait a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban a Magyar Bölcsődék Egyesülete és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete.

A két szervezet erről pénteken tájékoztatta az MTI-t, az oktatási államtitkárság előző napi közleményére reagálva, kiemelve, hogy továbbra is törvénymódosítást és azt megelőzően a szervezeteikkel való egyeztetést kezdeményeznek.

Csütörtökön az oktatási államtitkárság állásfoglalást adott ki, amelyben a fenti szervezetek korábbi kérésére reflektált. Ebben azt írták, a korai fejlesztés továbbra is zavartalanul folyik majd a bölcsődékben is.

Az államtitkárság felidézte: a nemzeti köznevelési törvény már 2011 decemberében kimondta, hogy a korai fejlesztés a szakszolgálati rendszerben ellátandó állami kötelezettség. Sem a feladat ellátása, sem a feladat finanszírozása nem szűnik meg, csupán az eddigi normatív támogatási forma és a települési költségvetési támogatás helyett a költségvetési törvényjavaslatnak az állami köznevelést finanszírozó előirányzatába épült be - tették hozzá.

A két bölcsődei szervezet pénteki közleményében azt írta: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben egyáltalán nem kapott hangsúlyos szerepet a fogyatékos gyermekek korai fejlesztése. Álláspontjuk szerint minden szakember számára, de még a laikusoknak is egyértelmű az a tény, hogy a minél koraibb életszakaszban elkezdett fejlesztés hozhatja meg a legjobb eredményt, ami az adott gyermek esetében a legteljesebb élethez való esélyt adja meg számára.

A törvény az eddigi bölcsődei és egyéb intézményekben végzett korai fejlesztési feladatokat a pedagógiai szakszolgálatokra bízza. Ezek azonban a szervezetek szerint nem ismerik a korai fejlesztésnek, gondozásnak a bölcsődei gyakorlatát, amelyet már évek óta módszertani levél alapján - a korai fejlesztést megalapozó terápiákhoz szükséges eszközök segítségével - végeznek.

Kitértek arra, hogy a törvény csak a fejlesztő nevelésről-oktatásról szól, amely csak a gyermek ötödik életévének a betöltésétől kötelező 2014. szeptember 1-jétől. A törvény alapján a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermek a hatodik életévének a betöltése után, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti tankötelezettségét.

Feltették a kérdést, hogy mi történik addig, hogyan, s milyen formában valósul meg a korai fejlesztés, megjegyezve: mindezek keretei, elképzelései még csak körvonalakban sem jelennek meg.