Mennyi D-vitamin kell az iskolásoknak?

A csontfejlődés legintenzívebb szakasza a születéstől a serdülőkor végéig tart. Ilyenkor fokozott szerephez jut a D-vitamin és a kalcium, sok szülő azonban nincs tisztában azzal, hogy melyik életkorban, pontosan mennyi pótlásra van szükség. Az életkor mellett bizonyos betegségek és az elhízás is befolyásolhatja a szükséges napi mennyiséget.

Több mint vitamin

A D-vitaminról az utóbbi évek kutatásai során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a csontok épségének megőrzésén kívül számos egyéb funkciót is ellát a szervezetben. Egyfajta hormonszerű anyagként működve szerepet játszik például az immunrendszer egészséges működésében is – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Pótlásáról ezért különösen fontos a téli időszakban gondoskodunk, vizsgálatok támasztják alá ugyanis, hogy a D-vitamint rendszeresen szedők körében jóval alacsonyabb számban fordul elő influenza és egyéb légúti megbetegedés. A D-vitamin ezen kívül szerepet játszik az allergiás ekcéma és allergiás asztma kialakulásának megelőzésében is.

Életkoronként változó szükséges mennyiség

A hazánkban érvényes szakmai protokoll a gyermek 3 éves koráig írja elő kötelezően a D-vitamin rendszeres pótlását. Illetve, valamivel tovább, ha a gyermek a téli hónapokban tölti be 3. életévét, ez esetben a vitamin szedése tavaszig javasolt. Ezután az édesanyák többsége – kellő információ hiányában – vagy nem tulajdonít jelentőséget a rendszeres pótlásnak, vagy a táplálékkiegészítő készítményekben elérhető mennyiségre hagyatkozva igyekszik fedezni a gyermek vélt szükségleteit. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek, évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin mértéke elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.

Mérési módszerek és tünetek

A szervezetben jelenlévő D-vitamin mennyisége vérvizsgálattal kimutatható. A tapasztalat az, hogy az így kapott értékek rendszerint jóval a normál tartományban megadott értékek alatt vannak, nemcsak hazánkban, de világszerte is gyakori a D-vitamin hiány. A vérvizsgálat mellett csontsűrűség mérés, vagy másnéven denzitometria is végezhető, gyermekkorban is. A fájdalmatlan vizsgálat nyomon követésre, a bevezetett terápia hatásosságának mérésére is alkalmas.

Alacsony D-vitamin szint jele lehet, tehát a mérés különösen javasolt az alábbi tünetek esetén:

- a bőr sápadtsága,

- puha koponyacsontok,

- boltozatos homlok,

- elgörbült alsó végtagok ("o" láb kialakulása)

- mellkasi csontok, a bordák deformálódása ("tyúkmell")

- fokozott hajlam a csonttörésre

- izomzat tónusának csökkenése,

- fogzás és mozgásfejlődés késése,

- gyakori légúti fertőzések.

Újabb rizikófaktor: az elhízás

A felsorolt tünetek mellett a D-vitamin szint ellenőrzését teszi indokolttá a túlsúly is, az elhízás ugyanis jelentős mértékben megnöveli a hiányállapot kialakulásának kockázatát. A University College London's Institute of Child vizsgálatának eredménye különösen riasztó annak fényében, hogy hazánkban egyre fiatalabb korban, napjainkban már az óvodás korosztály tagjai közt is találkozhatunk súlyproblémával küzdő gyerekekkel. A kutatók 42 ezer résztvevő közreműködésével végzett vizsgálatuk során megállapították, hogy a testtömeg-index (BMI) 10 százalékos emelkedése 4 százalékkal csökkenti a szervezetben található D-vitamin mennyiségét. Nagyobb fokú elhízás esetén ez az arány értelemszerűen tovább emelkedik. Az így kialakult hiányállapot további szövődményekhez vezethet, alacsony D-vitamin szint mellett ugyanis megnő a diabétesz, a szív- és érrendszeri és daganatos betegségek kockázata is.

www.allergiakozpont.hu