Megint az NDM-1-ről (szuperbaktérium-veszély)
Három ausztrál betegben is azonosították azt az új, minden antibiotikumnak ellenálló szuperbaktériumot, amely brit tudósok kutatásai szerint Dél-Ázsiából indult, és rövid időn belül az egész világon elterjedhet.
Az ausztráliai esetekről Peter Collignon professzor, a Canberrai Kórház fertőző betegségekkel foglalkozó osztályának vezetője számolt be pénteken. Mint figyelmeztetett: a három páciens - akik közül az egyiken az indiai Mumbaiban plasztikai műtétet hajtottak végre - csupán a jéghegy csúcsa.
"Nagy valószínűséggel többen is megfertőződhettek, mivel ezt a bizonyos gént nehéz kimutatni, csak nagyon kifinomult laboratóriumi tesztekkel lehet" - magyarázta Collignon.
A Cardiffi Egyetem tudósai Timothy Walsh vezetésével szerdán publikált tanulmányukban az általuk New Delhi metallo-béta-laktamáz, illetve NDM-1 néven emlegetett gén megjelenéséről írtak, amelyet tavaly egy Indiában kórházba került svéd állampolgárban, majd több tucat, részben Indiát megjárt nagy-britanniai betegben azonosítottak. Ez a gén az új szuperbaktériumokat szinte minden antibiotikummal, még a legerősebbnek tartott carbapenemekkel szemben is ellenállóvá teszi - figyelmeztettek.
Mi az NDM-1?
Az NDM-1 rövidítés alapja a New Delhi Metallo-beta-lactamase (NDM-1), egy újonnan megtalált enzim, amelynek funkciója a baktériumok rezisztenssé, ellenállóvá tétele az antibiotikumok ellen. Sajnos, úgy tűnik, hogy ez az ellenállóképesség kiterjed a legerősebb, tehát "páncélszekrény-" antibiotikumokr,a a cikkben említett carbapenemekre is.
Az NDM-1 génnel bíró baktériumok ezért kapják a szuperbaktérium nevet, mert gyakorlatilag minden - eddig ismert - antibiotikumnak ellenállnak, akár még az intravénás injekcióban alkalmazottszereknek is, tehát igen kemény kórházi fertőzések forrásai lehetnek.
Nyilván lehetne e gén hatásait is gátolni, azonban ehhez új kutatás, új szempontok, új megközelítés (és sok-sok pénz) kell.
Az NDM-1 gént egyébként 2009 decemberében azonosították Új-Delhiben egy betegen, akinek Klebsiella pneumoniae okozta tüdőgyulladása volt. Azóta több országban: Indiában, Pakisztánban, Angliában és az USÁ-ban is jelentettek hasonló eseteket.
A leggyakoribb kórokozók, amelyek hodozzák a gént, a már említett Klebsiella, és az E. coli, de könnyedén átkerülhet más baktériumokba is ún. géntranszfer révén. Ezek Gram-negatív baktériumok (ellentétben a Gram-pozitív, és szintén igen veszélyes MRSA-val.)
(Dr. Székely G.)
Walshék elsősorban az olcsóbb kezelések, például plasztikai műtétek motiválta "egészségügyi turizmust" okolták azért, hogy a szuperbaktérium kikerült Dél-Ázsiából, és hangsúlyozták, hogy hamarosan akár az egész világon elterjedhet, pedig jelenleg semmilyen gyógyszerrel nem lehet ellene védekezni.
Mint Collignon elmondta: az ausztrál betegek vizeletében találták meg a baktériumot, amely azonban náluk különösebb panaszt egyelőre nem okozott. "Az igazi probléma az, ha a fertőzés másokra is átterjed" - mutatott rá hozzátéve, hogy "semmilyen gyógyszer nem áll rendelkezésre a kezelésére".
A három ausztrál fertőzött egyike a hétköznapi életben fertőződött meg a baktériummal, ami szintén a helyzet súlyosságát jelzi, hiszen azt mutatja, hogy nem csak a kórházakban van jelen. "Valószínűleg sok ember halálát okozza, de mivel fejlődő országról van szó, nem lehet felbecsülni, mennyiét" - mondta Collignon.
A professzor, aki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) antibiotikumokkal kapcsolatos munkájában is részt vesz, az antibiotikumok felhasználásának globális felülvizsgálatát, az antibiotikumokkal való "visszaélések" (például a baromfik gyógyszerezésének) megszüntetését és egy nagyszabású higiéniai kampány beindítását javasolta a szuperbaktérium-fertőzés elterjedésének megakadályozására.
