Még mindig fennáll? A lepra-világnap margójára

A hatékony és ingyenes kezelésnek köszönhetően a lepra - amelynek a hét végén tartották 60. világnapját - már nem olyan félelmetes betegség a szegény országokban, mint korábban volt, de még így is 200 ezer új megbetegedést észlelnek évente.

A mikobaktérium (M. leprae) okozta, fertőző és lassú kialakulású lepra az idegeket és az izmokat támadja meg, és megfelelő kezelés híján végső stádiumban bénulást, valamint a végtagok és a szem visszafordíthatatlan károsodását idézi elő.

Stewart Cole brit specialista szerint "hatalmas fejlődést értek el a kezelésben és a járvány megfékezésében. Tizenhat millió beteget kezeltek polikemoterápiával, akik meggyógyultak.

A polikemoterápiás kezelés három, az 1980-as években kifejlesztett antibiotikumot tartalmaz, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1995 óta ingyenesen bocsát a szegény országok rendelkezésére. A kezelés segítségével elpusztítható a bacilus, és a beteg fél-egy éve alatt meggyógyítható.

Több szűrő- és kezelési kampány után "a lepra elleni harc jelentősen javult" - áll a WHO-nak a betegségről készült 2012-es jelentésében. A szervezet ugyanakkor beismerte, hogy a "családtagok"

révén valamennyi járvánnyal sújtott országban továbbra is megjelennek újabb megbetegedések.

"Négy-öt év óta az új esetek száma viszonylag stabil: évi 200 ezer" - mondta Stewart Cole professzor, aki a lausanne-i Műszaki Egyetem Globális Egészségügyi Intézetét vezeti.

A WHO adatai szerint 2011-ben 219 075 új leprás megbetegedést regisztráltak, míg 2010-ben 228 474-et (-4 százalék), 2004-ben pedig több mint 400 ezret.

Stewart Cole elmondta: feltételezték, hogy a polikemoterápiás kezeléssel nullára csökkenthető a megbetegedések száma, de nem ez történt, és ez aggasztó.

Egy másik lepraspecialista, a benini Roch Christian Johnson hangsúlyozta, hogy Afrikában a lepra továbbra is járványos betegség azokban az országokban, ahol nem megfelelő az egészségügyi rendszer, és az ellátó intézmények nehezen megközelíthetőek.

Az eldugott térségekben nehéz feladat a korai szűrés. Ennek következtében évente 12 ezer beteget regisztrálnak a betegség előrehaladott stádiumában, amikor a következmények már visszafordíthatatlanok.

A benini Davougonban működő lepraközpontban dolgozó Christian Steunou atya elmondta: amikor negyven éve dolgozni kezdett, a leprát csak mint "a betegséget" emlegették. Ma már ugyanolyan kór, mint a többi. Már nem súlyos, de félreismert betegség, amely sok ápolót nem érdekel, és visszatérhet, ha nem figyelnek oda rá.

Steunou szerint ma is észlelnek egyszerre többféle bacilus okozta, igen fertőzőképes megbetegedéseket, ami azt jelenti, hogy 10-20 éven belül is lesznek majd újabb leprások, akik most fertőződnek meg.

Cole professzor szerint az a tény, hogy a hatékony kezelés ellenére hozzátartozók továbbra is megbetegednek, azzal magyarázható, hogy az emberen kívül más bacilushordozók is léteznek, főként egyes állatok.

A kutatások feltárták, hogy az Egyesült Államokban bizonyos tatufajok (páncélos emlősök) voltak a bacilusgazdák, megmagyarázva ezzel több ember rejtélyes megfertőződését Louisiana és Texas szövetségi államokban.

Egy seattle-i kutatócsoport már dolgozik egy védőoltáson, és rövidesen kérni fogja az engedélyt az emberen végzett első fázisú gyógyszerkipróbáláshoz - mondta el Stewart Cole.

"A védőoltás nagyon hasznos lehet az eldugott térségekben az egész lakosság immunizálására. Ez azonban hosszadalmas munka" - tette hozzá.