Kulcs a szívekhez? A tettekre váltott jó szándék
A Gyermekkor Alapítvány csak egy az alapítványok megszámlálhatatlan kavalkádjában, és neve hallatán nem igazán "ugrik be" azonnal, vajon mire is alakulhatott, mire vállalkozott létrehozója. Az eligazodást nem könnyíti meg, hogy Kemény János, a Madarász utcai Gyermekkórház főorvosa, az alapítvány kuratóriumának elnöke többször is hangsúlyozza: Gyermekkor, így, rövid "o-val", nem pedig Gyermekkór a nevük.
- Vagyis nem a kórok, nem a betegségek állnak az alapítvány céljainak, lényegének középpontjában, hanem a beteg gyermekek.
Nagy szükségét éreztük az alapítvány létrehozásának 1990-ben, mikor a kórház, valamint a hozzá tartozó rendelőintézet dolgozóinak elhatározásából megszületett a Gyermekkor Alapítványunk - idézi fel. - A célok és feladatok egyértelműek voltak: a jobb, eredményesebb betegápolás, a gyógyítás, a kényelmesebb kórházi tartózkodás, az itt dolgozók továbbképzése és kedvezőbb munkakörülményeinek megteremtése mindenképpen aktuális, fontos kórházi közügynek számított.
- Most, több mint egy évtized elteltével már alkalom kínálkozik az összegzésre, "leltár" készítésére: vajon a kezdeti elképzelésekből mit sikerült megvalósítani? Él és működik az alapítvány, vagy csak "elvan" a többi közt, gyarapítva az amúgy sem csekély hasonló civil szervezetek számát?
- Az alapítvány non profit, közhasznú besorolásban működik, és nem csak papíron. Egy kórházban mindig zajlik az élet, ez nem állóvíz, itt naponta új és új kihívásokkal találkozunk - mondja a főorvos. - Szerencsére van miről beszámolnunk. Példaértékű segítőszándékkal és összefogással találkoztunk az elmúlt évek során. Az alapítványnak nincs saját pénze, nem rendelkezik tőkével, de az adózók egy százalékos felajánlása, magánszemélyek és intézmények támogatása révén 200 milliós értékkel tudtuk gazdagítani a kórházat.
Hogy milyen értékekről van szó? Néhány példa is jól szemlélteti, hogy az adományforintok megfelelő helyre kerültek. Hat éve közösen működünk a Heim Pál Gyermekkórházzal, bár nekik is van saját alapítványuk, természetesen segít egyik intézet a másiknak, ahol szükséges. Szűknek bizonyult az intenzív osztályunk, az elmúlt évben sikerült 25 milliós költségráfordítással hozzájárulnunk bővítéséhez, a többi szükséges összeget a Fővárosi Önkormányzat pótolta. Ebben az évben a sebészet bővült, ehhez az alapítvány 15 millióval járult hozzá. Most több gyermeket tudunk itt fogadni, 40-re nőtt az ágyszám.
Daganatos kis betegek műtése, kezelése történik nálunk, és heti három sebészeti ügyeletet is vállalunk.
Tájékoztatása szerint a Madarász utcai Gyermekkórház sokféle feladatot lát el, van például koraszülött osztály, ennek modernebb felszerelése is megtörtént a közelmúltban. Olyan kis, hordozható ultrahang készülékeket vettek, amelyek beférnek az inkubátorokba is, de hat inkubátorral bővítették az inkubátorparkot is.
- Az orvosi műszerek, berendezések állandóan fejlődnek, a modernebbekkel eredményesebben gyógyítunk, viszont drágák - magyarázza. - Vettünk a koraszülött osztályra kék fény készülékeket, infúziós pumpákat, és berendeztünk "anyaszobákat". A 2x4 ágyas szobákban itt lakhatnak a távolról érkező mamák, amíg kicsinyeik ápolásra szorulnak. Kaptunk korszerű defibrillátort egy sportolótól, aki állandó támogatónk. Ez a készülék nélkülözhetetlen az újraélesztésnél.
A régi készülékünk már 20 esztendős volt, az új könnyű, modern, pillanatok alatt üzembe helyezhető, és a gyermekek sürgősségi ellátását nagyban elősegíti, de szívritmuszavar, hirtelen szívmegállás esetén is rendkívül hasznos. Beszélhetnénk az új ultrahang szobánkról, egyéb korszerű gyógyászati eszközök megvásárlásáról, műszerparkunk bővítéséről, új gyógyászati eljárások bevezetéséről és az egészségügyi személyzet állandó továbbképzésének finanszírozásáról is, hiszen ezek mind a jobb gyógyító munkát, a betegek elviselhetőbb kórházi tartózkodását szolgálják.
- Észak-Pest gyermekeinek ellátásán túl bizonyos területeken az egész országból fogadnak kis betegeket, a feladatok nem csökkennek. Eredményes munkájukban, mondhatni, tevékenyen részt vesz az alapítvány. Tevékenyen, és sikerrel. Mi az a mozgatóerő, amely ébren és életben tartja e több mint egy évtizedes alapítványt, miközben sok hasonló "kidől" a sorból, eltűnik, megszűnik érdektelenség, aktív támogatás híján?
- A titok éppen az, hogy nincs titkunk. Ez kórház, nyílt intézmény. Ide bárki bejöhet, nem csak azok, akik gyermekeiket, unokáikat ránk bízzák, betegségük idején - hangsúlyozza Kemény János. - Mi nem házalunk, nem gyűjtünk pénzt az alapítvány égisz alatt, nem kéregetünk alkalmi adományokat, de a spontán felajánlásokat szívesen fogadjuk, mindig megmutatva, visszaigazolva, hogy mire költöttük, miként hasznosítottuk. Az évek során így kialakult egy bizalmi légkör a minket segítők és az alapítvány között. Ezt szeretnénk a továbbiakban is életben tartani, mert a társadalom megértésére, a civil segítségre ezután is nagy szükségünk lesz.
És úgy tűnik, a jó ügy a legbiztosabb kulcs a szívekhez.