Közérdekű! Lépfene Jászladányban - mit tesz a hatóság?
Az egészségügyi és katasztrófavédelmi hatóságok urai a helyzetnek a Jászladányban feltárt lépfene (anthrax) fertőzéssel kapcsolatban - jelentette ki Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az államtitkár ismertette: Jászladányban egy 210 darabot számláló birkaállományban lépfenét állapított meg az Állategészségügyi Intézet. Kardeván Endre leszögezte: embereken nem észleltek ilyen megbetegedést.
Közölte: felmérték a falu teljes állatszámát és oltani kezdték az állatokat. Felmérik azt is, hogy az állományból esetleg levágott állatok húsa hová került, mivel ez is fertőzés forrása. Azt a területet, ahol a birkák tulajdonosa állati tetemeket ásott el, szintén elhatárolták, a terület fertőtlenítése már folyik.
Tájékoztatása szerint a helyszínen vannak az állat-egészségügyi hatóság, a rendőrség, a katasztrófavédelem az ÁNTSZ és a természetvédelem szakemberei. Hangsúlyozta: pánikra nincs ok, korábban is sikerült már megoldani hasonló helyzeteket.
Az államtitkát elmondta: emberről emberre nem terjed a betegség, ugyanakkor végig kell járni a falu összes házát, hogy figyelmeztessenek: ne fogyasszon senki a fertőzött birkahúsból, mert így terjedhet tovább a betegség az emberekre.
A betegség felszámolására megvannak a megfelelő módszerek, és felszámolásán dolgoznak a szakemberek - emelte ki Kardeván Endre. Hozzátette: a betegség egy elhatárolt helyen van, az országban máshol nem fordult elő.
Az anthraxról röviden
Az anthrax, lépfene akut betegség, kórokozója a Bacillus anthracis baktérium. A betegség legtöbb formája (kezelés nélkül) halállal végződő, állatokon, emberben egyaránt előfordulhat. Vannak lépfene-elleni oltások, és egyes antibiotikumokat is lehet alkalmazni a betegségben.
Az anthrax ún. dormáns (alvó) endospórákat alkothat, melyek évtizedeken, évszázadokon át ebben a nyugvó helyzetben lehetnek, és a legkeményebb feltételeket is túlélik. Az inhalált, vagy lenyelt spórák, vagy amelyek pl. bőrsérülésen át jutnak be a szervezetbe, gyorsan reaktiválódhatnak, szaporodhatnak.
Az anthrax általában a háziállatokat fertőzheti meg, amelyek legelés közben szippantják be, vagy nyelik le a spórákat. Humán átterjedés részben a fertőzött állat húsának elfogyasztásával lehet, vagy az állattartás közben, direkt kontakt, bőrsérülés útján.
Az anthrax spórák biológiai fegyverként is alkalmazhatóak. A spórák akár ruházaton át is átterjedhetnek egyik emberről a másikra. Az elhullása idején aktív anthrax-fertőzött állat is lehet a spórák forrása.
Újságírói kérdésekre válaszolva az államtitkár elmondta, hogy az állattartó szabálytalanságot követett el, amikor az elhullott állatokat elföldelte, ugyanis a megsemmisítésnek megfelelő módja van. A tömeges elhullást pedig jelentenie kellett volna - tette hozzá. Elmondása szerint a hatóságok 23 állatról tudnak, és csak kettőt tudtak megvizsgálni, így azt sem tudják, mikor kezdődött pontosan az állatok elhullása, ezt most nyomozzák.
Az MTI kérdésére az államtitkár közölte: a betegség más kérődzőkre nem terjedt át. Nem is fog - mondta -, a helyszínen lévő állatorvosok ugyanis oltják a betegségre fogékony állatokat. Ismertette: a betegséget egy spórákat termelő baktérium okozza, a spóra a föld alatt akár 60-70 évig is elérhet. A fertőzés eredetét a szakemberek még nem tudták azonosítani.
Gondként említette Kardeván Endre, hogy azokat az állatokat, amelyeket a gazdálkodó elásott, már nem lehet a földből kivenni. Ezt a területet fertőtleníteni kell, hogy a talajvízbe ne kerüljön fertőző anyag, ezen a katasztrófavédelmi szakemberek már dolgoznak.
Az eset a magyar élőállat-exportra az ügy nincs kihatással - mondta.
A betegség tünetei az állatoknál és az embereknél is hasonlóak, hasmenéssel és lázzal jár. Kardeván Endre hozzátette: ha a fertőzött körzetben valaki ilyen tüneteket észlel magán, azonnal forduljon orvoshoz.
