Hiperaktív gyerek: rossz nevelés vagy valós probléma? Erről tudnia kell!
Rosszaság, túlságosan megengedő nevelés vagy a divatként terjedő kifogás, az ADHD? A figyelemhiányos hiperaktivitási zavart ma is számos tévhit és előítélet övezi, kerüljön képbe!
A gyerekek akár 3-5 százalékánál előforduló tünetegyüttes felismerése és megértése elengedhetetlen a sikeres kezeléshez. Dr. Herczegfalvi Ágnes neurológus főorvos, a Czeizel Intézet szakértője segítségével összegyűjtöttük a leggyakoribb félreértéseket.
Tévhit: a hiperaktivitás a rossz gyerekek mentegetésére kitalált, nem létező probléma
Az ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder), vagyis a neurológiai-pszichés zavar okozta tünetegyüttes már az 1980-as évek óta hivatalosan is létező diagnózis, a közgondolkodás azonban még manapság is kétkedve tekint az irányító funkciók sérüléséből származó zavarokra. Leggyakoribb tünetei a figyelemzavar, a motoros nyugtalanság, a szertelenség, az impulzivitás, amit sokan fegyelmezetlenségnek, rendetlenségnek tekintenek. Az ADHD kezelése a gyermekpszichiáterek feladata, bár gyakran a gyermekgyógyász, vagy gyermekneurológus találkozik ezzel a problémával. Az utóbbiak feladata, hogy felismerjék, nem rosszaság vagy túlságosan megengedő nevelésről van szó s ha szükséges kivizsgálják, van-e valamilyen neurológiai betegség a háttérben, s ha kizárták azt, a gyerekeket a gyermekpszichiátriai rendelésre irányítsák.
Tévhit: ki fogja nőni
„Sajnos gyakran előfordul, hogy a szülők nem ismerik fel a tüneteket, vagy úgy gondolják, idővel kinövi a gyerkőc, ezért nem is fordulnak szakemberhez a problémákkal. Pedig a gyerek megfelelő terápia nélkül könnyen megkaphatja a rossz, nemtörődöm, lusta bélyegeket, amik további önértékelési zavarokhoz és a közösségekből való kiközösítéséhez vezethetnek” – figyelmeztet Dr. Herczegfalvi Ágnes. „Ha a gyermek 12 éves kora előtt rendszeresen tapasztaljuk a figyelem fenntartásának nehézségét, a feladatok megszervezésével és befejezésével kapcsolatos problémákat, feledékenységet, folytonos babrálást, fészkelődést, türelmetlenséget, sok beszédet, mások félbeszakítását és az állandó nyugtalan mászkálásból származó kisebb-nagyobb baleseteket, érdemes szakemberrel konzultálni.”
Tévhit: csak gyógyszeres kezelés segíthet
A megfelelő, egyénre szabott terápia kiválasztása a szakemberek feladata. Gyógyszeres kezelést csak pszichiáter írhat fel, de csak nagyon indokolt esetben. Azt mindig megelőzi egyéni, vagy csoportos fejlesztés, viselkedésterápia, amihez minden esetben a szülők és a gyerek közvetlen környezetének együttműködése is szükséges. Felnőttkorban célzott tréningekhez és kognitív terápiákhoz is fordulhatunk segítségért.
Íme a pánikbetegség pszichoterápiás kezelése - kattintson tovább!
Tévhit: a hiperaktív gyerekek értelmi képességei elmaradnak társaiktól
A kezeletlen ADHD negatívan befolyásolhatja a gyerekek iskolai előmenetelét, mivel nehézséget okoz számukra a fokozott koncentráció, a szabályok, keretek betartása. Ez az azonban nincs összefüggésben a képességeikkel: gyakran kiemelkedő intelligenciával és kreativitással rendelkeznek, az intézményi keretek között hátrányként fellépő tulajdonságaikból előnyt kovácsolva sikeres művészekké, vállalkozókká, vezetőkké válhatnak.
