Fontos tudnivalók a védőoltásokról

2012.05.29. Módosítva: 2015.11.04.

Egészségkalauz

fertőző betegség gyermekbetegség védőoltás

Védőoltások Ebben a fejezetben az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) irányelveinek rövidített, egyszerűsített, szerkesztett változatát tesszük közzé, különös tekintettel a kötelező és „kampányszerű” csecsemő- és gyermekkori oltásokkal kapcsolatban. Teljes részletességgel a feltüntetett forrásban olvashatóak.

Mi található az OEK védőoltási irányelveiben?

a 2012. évi védőoltási tevékenység, hazai gyakorlat,

oltásokkal kapcsolatos általános és specifikus javallatok, ellenjavallatok,

oltóanyagok beszerzése, tárolása, felhasználása, adminisztratív teendők

Mikor nem adható védőoltás?

1. Lázas betegség

2. Immunológiai károsodás (pl. rosszindulatú betegség, immunrendszeri zavar, sugárkezelés, terápiás immunműködés-csökkentés) esetében élővírus-tartalmú oltóanyag, illetve BCG elleni oltóanyag nem adható.

3. Korábbi súlyos, oltást követő nemkívánatos esemény zajlott le az oltott személynél az oltás következtében, így anafilaxiás reakció (pl. kiütések testszerte, száj és torok duzzanat, nehézlégzés, gégeödéma, vérnyomásesés, ájulás, sokk) agyvelőgyulladás vagy az agy bármilyen rendellenessége alakult ki, akkor a későbbiekben nem szabad ugyanazzal az oltóanyaggal védőoltásban részesíteni.

4. Terhesség

Terhesség első harmadában csak a legindokoltabb esetben végezhető oltás (ha a fertőzés lényegesen jelentősebb veszély mint az oltással összefüggő oltási reakció, vagy egyéb oltást követő nemkívánatos esemény).

5. A vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos túlérzékenység, anafilaxiás reakció esetében.

Mi nem számít ellenjavallatnak?

A korábban oltási ellenjavallatok közé sorolt állapotok egy részénél jelenleg inkább a védőoltások elvégzésének fokozott jelentősége hangsúlyozott, az alábbiakban felsorolt állapotok/betegségek nem tekinthetők ellenjavallatoknak, tehát az oltásokat el kell végezni:

– allergia, asztma,

– atópiás dermatitisz,

– élelmiszer, tojásfehérje allergia,

– görcsös állapotok a családi anamnézisben;

– helyi szteroid kezelés;

– bőrbetegségek ekcéma;

– krónikus szív-, tüdő- és vesebetegség;

– neurológiai betegségek stabil állapota (pl. bénulás, kontrollált epilepszia)

– Down-szindróma;

– újszülöttkori sárgaság;

– újszülöttkori kisebb súly;

– koraszülöttség;

– alultápláltság;

– betegség lappangási ideje.

Speciális állapotú csoportok és a védőoltások

HIV-fertőzött személyek oltása

Tünetmentes HIV-fertőzött személyek – az élő kórokozó tartalmú oltóanyagok kivételével – a javallatnak megfelelően részesíthetők védőoltásban.

Az MMR oltások (kanyaró; mumpsz, azaz járványos fültőmirigy-gyulladás; és rubeola, azaz rózsahimlő) adása az immun- állapot és a kockázat alapján mérlegelendő.

Léphiány, lépirtás utáni állapot

Léphiány esetén a tokos baktériumokkal szembeni védekezőképesség csökkent: gyakoribbak a fertőződések, lefolyásuk súlyosabb. Tervezett műtét előtt 2 héttel, illetőleg baleset miatt történt léphiány esetében pneumococcus, b típusú Haemophilus influenzae és meningococcus fertőzések elleni védőoltás ajánlott.

Immunkárosodott betegek

Veleszületett immunhiányos betegek, valamint a pozitív családi anamnézisű újszülöttek BCG oltást addig ne kapjanak, amíg kivizsgálásuk nem zárja ki az öröklött immunkárosodást.

Koraszülöttek oltásai

A koraszülöttek fertőzésre való hajlama nagy (tartós kórházi ápolás, beavatkozások ( - pl. vérkészítmények adása - ), diagnosztikus vizsgálatok, műtétek révén). Az életkorhoz kötött kötelező oltásokon kívül célszerű , pneumococcus, valamint meningococcus és rotavírus fertőzés elleni védőoltást felajánlani számukra.

Életkorhoz kötött, kötelező védőoltások

Folyamatos oltások

I. BCG

1. Újszülöttek BCG oltása a szülészeti intézményben, illetőleg a születést követő 6 héten belül, folyamatos oltás keretében.

2. A születést követő 6 héten belül BCG oltásban részesített csecsemőket 4-6 hónapos kor között ellenőrizni. Ha beszűrődés, vagy heg nem látható, a BCG tuberkulin próba nélküloltást meg kell ismételni.

II. DTPa, IPV és Hib

Diftéria- tetanusz - pertusszisz védőoltások acelluláris pertusszisz komponenst tartalmazó oltóanyaggal (a továbbiakban: DTPa) a poliomyelitis elleni védőoltások inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal (IPV), b típusú Haemophilus influenzae fertőzés (Hib)

a) Alapimmunizálást a betöltött 2, 3, 4 hónapos korban, az első újraoltást a betöltött 18 hónapos korban a DTPa, az IPV, és a Hib komponenseket együttesen tartalmazó oltóanyaggal kell végezni.

b) A betöltött 6 éves korban esedékes diftéria-pertusszisz-tetanusz és poliomyelitis elleni második emlékeztető oltáshoz a DTPa+IPV oltóanyagot kell alkalmazni.

III. MMR

Egyadagos kiszerelésű élővírus tartalmú kombinált kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) oltóanyaggal kell oltani a 15 hónapos korukat betöltött kisgyermekeket.

Kampányoltások

Az életkorhoz kötött kötelező oltásokat 11 éves kortól iskolai oltások keretében kell elvégezni. 14 éves korig a gyermekek sokkal eredményesebben utolérhetők az iskolában. Kampányoltás keretében egy közösség számára rövid időn belül lehet biztosítani a megfelelő védettséget. Ezek:

1. MMR újraoltás

Élő, legyengített kanyaró-mumpsz-rubeola vírust tartalmazó oltóanyaggal történő újraoltás: 2000. június 1 - 2001. május 31. között születettek [általános iskola VI. osztályát (6. évfolyam) a 2012/2013-as tanévben végzők] iskolai oltások keretében 2012. szeptember hónapban.

2. Diftéria, tetanusz és acelluláris pertusszisz (dTap) emlékeztető oltás

Az 2000. június 1 - 2001. május 31. között születettek [azaz az általános iskolák VI. osztályát (6. évfolyam) a 2012/2013-es tanévben végzők] oltása 2012. október hónapban történik meg.

3. Hepatitis B elleni védőoltás

a) általános iskola VII. osztálya a 2011/2012-es tanévben, az alapimmunizálás első részletét 2012. márciusában kapják meg. A második oltás beadására 2012 szeptemberében kerül sor.

b) az 1999. június 1 - 2000. május 31. között születettek (azaz az általános iskola VII. osztályát a 2012/2013-as tanévben végzők) iskolai oltások keretében. A két oltásból álló hepatitis B elleni oltási sorozat első részlete 2012 szeptemberében kerül beadásra.

Mennyi időköz szükséges a védőoltások között?

– Különböző inaktivált oltóanyagok (pl. influenza elleni, DTPa + IPV + Hib, pneumococcus fertőzéssel szembeni stb.) egyszerre, vagy meghatározott időköz tartása nélkül, bármikor beadhatók.

– Különböző élővírus-oltóanyagok egyszerre is adhatók (pl.: MMR és varicella zoster /bárányhimlő/ fertőzés elleni, vagy MMR és sárgaláz elleni). Ha nem egyszerre történt a beadásuk, az élővírus-vakcinák adása között legkevesebb 4 hét intervallumot kell tartani.

– Egyidejűleg beadandó oltóanyagok nem szívhatók össze azonos fecskendőbe, az oltásokat különböző testtájakra kell beadni (pl.: jobb és bal felkar stb.).

– Élővírus-tartalmú vakcinák immunglobulin készítménnyel egyszerre nem adhatók.