Felnőttkorban is életet menthet a védőoltás
Nemcsak a krónikus betegeknek, időseknek és a legyengült immunrendszerrel élőknek, de az egészséges felnőtteknek is ajánlottak egyes vakcinák, nézzük, melyek azok.
Kanyaró, torokgyík, influenza, méhnyakrák: csak néhány olyan betegség, amely idejében adott védőoltással megelőzhető lenne. Az április 24-én kezdődő Védőoltási Hét kapcsán szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy felnőttkorban is gondolni kell az immunizálásra.
"A gyermekkori oltásokról sok szó esik, szerepükkel többnyire mindannyian tisztában vagyunk. Nem tanácsos azonban megfeledkezni arról sem, milyen fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében egyes felnőttkori oltások, akár egy külföldi utazásról, akár az influenzaszezonról van szó" – hívta fel a figyelmet dr. Szlávik János, az Egyesített Szent István Szent László Kórház (ESZSZK) Infektológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.
Kanyaró elleni oltás: felnőtteknek is!
A Magyarországon már visszaszorított kanyaró Romániában még mindig terjed, és már a 3000-et is túllépte a betegek száma. Hazánkban – köszönhetően a magas átoltottságnak – nem kell félni a betegségtől, mióta 1969-ben bevezették a kombinált MMR oltást (kanyaró, mumpsz és rózsahimlő ellen). 1989-től emlékeztető vakcinát is kaptak a beoltottak a tartós védettség eléréséért.
"Aki tehát 1969 előtt született, és a betegség járványos előfordulása ellenére mégsem esett át gyermekkorában kanyarón, jobb, ha beoltatja magát, főleg, ha külföldi utat tervez, például Romániába. Az 1978 után születettek már két adag oltást kaptak 15 hónaposan, majd 11 évesen, így védettnek tekinthetőek. Ugyanakkor a biztosabb védettség eléréséhez azoknak is szükségük lehet az ismétlő oltásra, akik csak egy adag kanyaró elleni oltást kaptak. A kanyaró ugyanis komoly dolog: ez a leginkább fertőző légúti fertőzés a világon" – foglalta össze az osztályvezető főorvos.
Oltások egészséges felnőtteknek
Sok olyan betegség is van, melyek ellen felnőttkorban, egyébként egészséges emberek esetében is érdemes élni a védőoltás jelentette védelemmel. Ezek közé tartozik a többek között méhnyakrákot is okozó humán papillomavírus (HPV), a hepatitis A és B, az influenza, vagy éppen a kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás. Javasolt továbbá minden felnőtt számára is a 10 évente esedékes tetanusz emlékeztetőoltást pertusszisz ellen is védő oltóanyaggal végezni.
Ami a bárányhimlőt illeti: az egyes esetekben a fellépő szövődmények miatt kockázatos betegség, hiszen a közösségbe kerülő gyermekek mellett a várandós nőkre és a fertőzésen még át nem esett felnőttekre is veszélyes. A bárányhimlő miatt a terhesség első három hónapjában, tehát a baba szervfejlődésének időszakában ugyanis komplex, az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat érintő, gyógyíthatatlan fejlődési rendellenességek alakulhat ki.
Azok a felnőttek, főleg a leendő szülők, akik a védőoltás segítségével védelmet szereznek a fertőző betegségek ellen, egyben családjukat, kisgyermeküket is védik: az ún. fészekimmunitás jótékony hatással van a családban élő kisgyerekek és idősek, nagyszülők egészségére is, hiszen a beoltott családtag nem viszi haza az adott kórokozót.
Még többet szeretne tudni a védőoltásokról? Kattintson!
Influenza elleni oltások
Az idősebbekre egyébként is fokozottan kell figyelni: a gyengülő immunrendszer miatt egyes betegségek súlyosabb következményekkel járnak, jól ismert példa erre az influenza. Az OEK tájékoztatója szerint sok országban azt ajánlják, hogy a 65 év felettiek és a krónikus betegségben szenvedők évente oltassák be magukat influenza ellen. Hazánkban az influenzavírus elleni térítésmentes védőoltásra jogosultak a krónikus betegek, a cukorbetegek, asztmások és a várandós nők mellett a 60 éven felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül.
Kínában időközben a madárinfluenzavírus új törzse (H7N9) kezdett terjedni, szerencsére egyelőre csak madárról emberre, ám szakértők szerint nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy a vírus mutálódni fog. Az emberről emberre is terjedő, magas halálozási arányú fertőzés védőoltás hiányában világjárványt indíthat el. A WHO azt tanácsolja, Kínában ne ölelgessünk élő baromfit.
Oltások egzotikus betegségek ellen
A fentieken túl "egzotikus" betegségek elleni oltásra (pl. kolera, hastífusz) is szüksége lehet azoknak az utazóknak, akik külföldre indulnak. A kötelező, illetve ajánlott védőoltásokat minden állam maga határozza meg, ezekről utazás előtt minél hamarabb tájékozódni kell, hiszen némelyik fertőzés ellen az oltási sor több részoltásból áll, mint például a hepatitis esetében. Jó hír, hogy a WHO friss állásfoglalása szerint a sárgaláz megelőzésére alkalmazott vakcina egyetlen dózisa élethosszig tartó védelmet biztosít a betegség ellen, emlékeztető oltásra nincs szükség.
Oltás HIV-fertőzötteknek
A HIV-fertőzött betegek jelentik a legyengült immunrendszerrel élők egy fontos csoportját, az ő immunizációjukra új, részletesebb protokollt dolgoztak ki az ESZSZK-ban. A tünetmentes HIV-fertőzöttek – az élő kórokozót tartalmazó oltóanyagok kivételével – az életkorhoz kötött kötelező és az ajánlott védőoltásokkal immunizálhatók. Élő kórokozót tartalmazó oltóanyaggal azonban csak megfelelő kezelés és ellenőrzött immunstátusz mellett olthatók.
"A most elkészült kezelési protokoll szerint a HIV-fertőzött betegek számára is javallott a védőoltás a hepatitis A és B, a gennyes agyhártyagyulladást okozó meningococcus baktérium, a tüdőgyulladás, az influenzavírus, illetve a HPV ellen. Ezek az oltások beadhatók a HIV-pozitívoknak is, az elmaradásuk következtében esetlegesen fellépő betegségek viszont nagyon megviselhetik a páciens szervezetét. A HIV-fertőzöttek oltása olyan fontos téma, hogy az új kezelési protokoll egy egész fejezetet szentel a kérdésnek. A különböző krónikus betegek, szervátültetésre várók, veleszületett immunhiánnyal élők esetében is konzultálni kell a kezelőorvossal, melyek a javallott védőoltások" – tette hozzá az infektológus főorvos.
Az Egészségügyi Világszervezet évről évre felhívja a figyelmet a védőoltások biztonságosságára és fontosságára
Az oltásellenes mozgalom már több ezer áldozatot követelt
Az egykor pusztító kórok visszaszorulása azzal járt együtt, hogy sokan a betegségekről is elfeledkeztek és megkérdőjelezték az oltás hasznosságát.
Az oltásellenes mozgalom tevékenységének egyik "eredményeként" olyan járványos betegségek ütötték fel ismét a fejüket, melyektől már többé-kevésbé sikerült megszabadulnunk (például a torokgyík vagy kanyaró). A vakcináció azért is fontos, mert a szomszédunkban, Ukrajnában is 370.000 gyerek marad megfelelő immunizálás nélkül.
A post-truth, azaz "az igazságon túli" korban a WHO határozottan kiáll a tények mellett és arra szólít fel minket, hogy kérdőjelezzük meg azokat az állításokat, amelyek bizonyítékok nélkül vonják kétségbe a védőoltások jelentőségét.
Mennyire kell félnünk a védőoltások mellékhatásaitól? Tudjon meg többet!
A védőoltások beváltak!
Ez a WHO kampányának fő üzenete , mely 5 tényt szeretne mindenki figyelmébe ajánlani:
- A védőoltások biztonságosak és hatékonyak.
- Az oltásokkal potenciálisan halálos betegségeket is megelőzhetünk.
- Az oltások jobb védettséget biztosítanak, mintha átesünk a betegségen.
- A kombinált védőoltások is biztonságosak; időt, pénzt és stresszt lehet megtakarítani akár több oltás egyidejű beadásával.
- Ha abbahagyjuk az immunizálást, nem oltunk, akkor az elfeledettnek hitt fertőző betegségek (torokgyík, kanyaró, mumpsz, járványos gyermekbénulás) vissza fognak térni.
Forrás: medicalonline.hu
