Bővít a GSK: torokgyík és tetanusz elleni vakcinaközpont leszünk
Ki gondolta volna, hogy a torokgyík újra felüti fejét s hogy a kanyaró egy uniós országban ekkora járványt fog okozni? Holott évente kb. 2 millió kisgyermek életét lehetne megfelelő védőoltással megmenteni. A 41-féle védőoltást előállító GlaxoSmithKlein (GSK) töretlenül kutatja az új hatóanyagokat és óriási befektetéssel bővíti gödöllői üzemét. A gyári bejáráson mi is betekinthettünk a vakcinagyártás színfalai mögé.
A GSK -túlzás nélkül mondhatjuk - oltja a világot: naponta 2 millió dózis vakcinát juttat el több mint 160 országba. Legnagyobb sikerei közé tartozik a Hepatitis B, a malária, a rubeola és az ebola ellen kifejlesztett oltóanyag.
Magyarországon 22 éve vannak jelen három divízióval, a gödöllői gyár globális kulcsszerepet játszik a tisztított Diphtheria és Tetanusz antigének előállításában, amelyeket az egész világon használnak a DT vakcinák összetevőjeként, (Di-Per-Te oltásként valószínűleg minden anyuka ismeri).
Gödöllő: diftéria és tetanusz elleni vakcinaközpont lesz
A védőoltások iránti kereslet világszerte folyamatosan növekszik, ehhez kíván alkalmazkodni a vállalat a gödöllői termelésbővítéssel. Az itt termelt gyógyszeralapanyagok ugyanis világviszonylatban több millió csecsemő és kisgyermek védelmét biztosítják majd.
A több mint 100 új munkahelyet teremtő kapacitásbővítés célja, hogy a vállalat 2023-tól a diftéria (torokgyík) és tetanusz elleni oltóanyag minden komponensét a hazai vakcinaüzemében gyártsa majd.
Ennek eléréséhez a cég két ütemben 21 milliárd forintos fejlesztéssel bővíti hazai gyártóüzemét, így a 41 féle védőoltást előállító gyógyszeripari cég – ezzel együtt hazánk is - a globális vakcinagyártás meghatározó szereplőjévé válik.
Mennyi munkát és költséget jelent kifejleszteni egy oltóanyagot?
A GSK 100.000 munkatársat foglalkoztat a világ 115 országában, kutatócsoportjaiban több mint 2000 kolléga dolgozik új vakcinák kifejlesztésén és a meglévő védőoltások fejlesztésén. A K+F-re jelentős forrásokat fordító vállalatnál jelenleg is 15 új oltóanyag van a klinikai kutatás fázisában.
Torokgyík, tetanusz, szamárköhögés: mit érdemes tudni róluk? Kattintson!
A vakcinafejlesztés idő- és pénzigényes, bonyolult feladat. A GSK csak 2015-ben 500 millió angol fontot (azaz több mint 180 milliárd forintot) költött védőoltások fejlesztésére és vakcinakutatásra.Egy oltóanyag kifejlesztése ugyanis körülbelül 10-12 évet vesz igénybe, és az előállítás sem egyszerű: egy adag vakcina legyártása 6-24 hónapig tart. Ez az oka annak, hogya védőoltások beszerzéséről érdemes időben gondoskodni, a kötelező oltások állami beszerzése esetén is, hiszen hirtelen megnövekedett igény esetén előfordulhat, hogy a vállalatnak külföldről kell a készleteket biztosítania, vagy új gyártási folyamatot kell elindítania, ami akár 1 évig is tarthat.
3 millió kisgyermeken már nem tudunk segíteni
A világszerte egyre szélesebb körben alkalmazott védőoltások 2-3 millió életet mentenek meg – évente. A becslések szerint az életmentő szerepen túl az életminőség javításában is óriási a szerepük: minden évben 750.000 gyerek kerüli el a tartós fizikai károsodást, fogyatékosságot, mert be van oltva.
A világ legszegényebb fejlődő országaiban azonban nem működik jól a vakcináció, 2015-ben közel 6 millió kisgyermek halt meg, mintegy 50 százalékuk olyan betegség következtében, amely védőoltással vagy egyszerű beavatkozással megelőzhető lett volna.
500-szor tesztelnek egy hatóanyagot
A vakcinabiztonság mindig elsődleges: az oltóanyagok gyártási folyamatának 70százalékát a minőségellenőrzés teszi ki. Jellemző, hogy például a GSK pneumococcus vakcinája legalább 500 minőségi teszten megy át, mielőtt piacra kerül. Az oltóanyag-fejlesztés minden szempontból milliókat mozgat meg: az elmúlt 17 évben több mint 1.200.000 ember vett részt a GSK vakcina klinikai kutatásaiban.
Van olyan vakcina, amit ötszázszor is tesztelnek, mire "kész"-nek nyilvánítják
A vállalat üzletpolitikájában jelentős szerep jut a fejlődő országok támogatásának, minél több emberhez juttatja el gyártói áron a gyógyszereket és oltóanyagokat. Több mint 300 millió gyermek védettségében segít majd az a 850 millió dózis vakcina, melyet a cég 2024-ig csökkentett áron ad el az alacsony jövedelmű országoknak.
Visszatérő betegségek – olvasta a Kincskereső kisködmönt?
A diftéria (torokgyík) egy bakteriális fertőző betegség, mely a mandulákon, illetve a gégében okoz gyulladást, ami akár a beteg fulladásos halálához is vezethet. A védőoltás feltalálása előtt rettegett gyermekbetegségnek számított, az 1880-as években tomboló torokgyík-járványban a halálozási ráta elérte az 50 százalékot is Európa és az USA egyes területein. Mi ezt a betegséget csak gyerekkori olvasmányélményeinkből ismerjük, meg is sirattuk Gergőt, a Kincskereső kisködmön főszereplőjét, akit a torokgyík vitt el.
Az ezredfordulóra a vakcináció eredményeképpen a betegség világszerte jelentősen visszaszorult, 2015-ben a WHO szerint mindössze 4500 esetet jelentettek – a fejlődő országokból. Az oltásellenes kampányoknak "köszönhetően" azonban a diftéria 28 év után 2015-ben újra felütötte a fejét, Spanyolországban. A kórházba került hatéves kisfiú szülei úgy vélték, felesleges beadatni gyermeküknek a védőoltásokat.
Milyen védőoltások ajánlottak felnőtteknek?
Az immunizáció azért is fontos, mert a WHO szerint nem csupán olyan távoli országokban nem jut hozzá sok gyermek a védőoltásokhoz, mint India, Nigéria vagy Pakisztán, de a szomszédunkban, Ukrajnában is 370.000 gyerek marad megfelelő immunizálás nélkül.
Rozsdás szög, vágás, szúrás: a tetanusz életmentő
A tetanusz szintén toxintermeléssel járó bakteriális fertőzés, mely az ideg-izom kapcsolatot károsítja, ezzel merevgörcsnek nevezett izomgörcsöket okoz. Halálozási aránya megfelelő orvosi ellátás hiányában megközelíti a 100 százalékot. Az Európai Unióban, ahol jól működik az immunizáció, évente mindössze néhány tucat eset fordul elő
