Biológiai teszttel kimutatható a depresszióra való hajlam tinédzsereken
Az enyhe depresszió jeleit mutató tinédzser fiúk nyálából vett minta elemzésével kimutatható, hogy melyiküknél alakulhat ki később súlyos depresszió - ismertette egy brit agykutatók által készített új tanulmány.
A kutatók tizenéves fiúk kortizol stresszhormonszintjét vizsgálták, és arra jöttek rá, hogy akiknél magas értéket találtak és ráadásul mérsékelt depressziós tüneteik voltak, azoknak a későbbi életében 14-szer nagyobb valószínűséggel alakult ki klinikai depresszió, mint a normális kortizolszinttel rendelkezőknél.
A tesztet tinédzserkorú fiúkon és lányokon is elvégezték, de csak fiúknál találták hatékonynak - derült ki a Proceedings of the National Academy of Sciences amerikai folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányból.
Élete során hatból egy személynél fordul elő, hogy klinikai depressziós állapotba kerül. A mentális egészségügyi problémák többsége 24 éves kor előtt kezdődik. Jelenleg nincs olyan biológiai teszt, amely kimutatná a depressziót.
Joe Herbert, a tanulmány egyik szerzője, a Cambridge-i Egyetem tudósa éppen ebben látja a módszer jelentőségét, hiszen biológiai vizsgálattal lehet kimutatni egy mentális betegséget, és nem csak a pácienstől származó információkra kell hagyatkoznia az orvosnak.
Herbert az új tesztet az olyan egyéb egészségügyi problémáknál elvégzett vizsgálatokhoz hasonlította, mint például a szívbetegség, amelynél a magas koleszterinszintből és a magas vércukorszintből meghatározható a páciens kockázata.
A tudós a Cambridge-i Egyetemen dolgozó kollégáival 1800 12-19 éves tinédzser nyálából vett mintán végezte el a kortizol-szintmérést. Egyúttal a kamaszok saját beszámolói alapján rögzítették, kik panaszkodtak enyhe depressziós tünetekre. A következő négy évben azt szűrték, hogy melyiküknél alakultak ki mentális egészségügyi zavarok.
Míg a fiúknál a magas kortizolszint és az enyhe depressziós tünetek nyomán később 14-szer nagyobb valószínűséggel alakult ki klinikai depresszió, a lányoknál ez a kockázat mindössze négyszeres volt.
A szakértők szerint a kortizol valószínűleg különböző módon hat a fiúkra és a lányokra.
"Minden hormon, beleértve a szexuális hormonokat is, hatással van az agyi funkciókra és a viselkedésre" - mondta Carmine Pariante, a londoni King's College Pszichiátriai Intézetének professzora, aki nem vett részt a kutatásban.
Pariante szerint a nemi hormonok - a férfiaknál az androgén, a nőknél az ösztrogén - valószínűleg másként reagálnak a kortizolra, ez magyarázhatja az eltérést a tinédzser fiúknál és lányoknál. A tudós úgy vélte, a nyáltesztes eljárás segíthet a súlyos depresszió kialakulásának megelőzésében.
"A depresszió egyike a legnagyobb terhet jelentő globális betegségeknek, sokkal nagyobb probléma, mint a szívbetegség vagy a rák, és sokkal költségesebb" - mutatott rá Barbara Shakian, a tanulmány egyik szerzője.
A Neuro-pszichofarmakológiai Európai Kollégium 2011-es jelentése szerint a kedélybetegségek csupán Európának évente 110 milliárd eurójába kerülnek.
