Besárgult a baba...! Mit tegyünk?

A gyermekkori icterusról (sárgaság). A bőr színe nagyon sok tényezőtől függ. Egészséges embereknek is nagyon sokféle, egymástól eltérő bőrszíne, illetve árnyalata lehet.

E különbségek fajta, egyéni, családi öröklöttség szerint, de a gyermek kora szerint is igen nagyok lehetnek. A keleti ( orientális ) eredetű emberek bőre az európaiakéhoz viszonyítva kissé sárgás.

A táplálkozás, a vitamin, vas ellátottság, de a rendszeres levegőzés vagy állandó szobában tartózkodás, a napfény hiánya is hatással van bőrszínünkre. A "szobaszínű" gyermek bőre is tűnhet sárgás-sápadtnak. A bőr sárga elszíneződését nevezzük icterusnak.

Ha valaki sok karotint tartalmazó táplálékot fogyaszt ( répa, narancs, sütőtök stb ) igen feltűnően sárgára festődhet a bőre, különösen a tenyereken és a talpakon. Ilyenkor a sclera ( a "szemefehérje" nem sárga! ). E jelenség, a "karotinaemia", nem káros. Vérszegény csecsemők, kisgyermekek, akik vashiányban, vitaminhiányban szenvednek szintén mutatkozhatnak sápadt-sárgás színűeknek. Vesebeteg gyermekek jellegzetes sápadt bőrszíne is tűnhet sárgásnak.

Valódi icterus ( igazi sárgaság ) akkor alakul ki, ha a lebomló vörösvértestekből származó epefesték, a bilirubin felszaporodik a vérben és a bőrt, valamint a sclerákat ( a szemünk fehérjét ) is enyhébb vagy kifejezettebb fokban sárgára színezi.

A bilirubin keletkezése után a vérben keringve és a szövetekben, így a bőrben felszaporodva sárgaságot okoz, részben káros hatásokat is kifejthet. E bilirubin, az úgynevezett indirekt bilirubin vízben oldhatatlan, így a vese nem tudja kiüríteni. Az idirekt bilirubin anyagcsere zavar speciális formája a koraszülöttek, újszülöttek sárgasága. Ilyenkor a magzati életben magas vörösvértest tartalom, ami úgynevezett magzati haemoglobint tartalmaz, bomlásnak indul. A haemoglobin a vörös vértestjeinkben lévő festékanyag, ami a vérben az éltető oxigén szállításáról gondoskodik. Ennek magzati változata megszületés után lebomlik és kicserélődik úgynevezett felnőtt típusú vérfestékre.

A lebomlott haemoglobinból keletkezik a sárga epefesték. Az újszülöttek mája sok esetben átmenetileg még nem elég érett arra, hogy ezt az anyagot összekapcsolja egy glukuronsavnak nevezett vegyülettel, ami a bilirubint vízoldékonnyá téve azt a vese által kiüríthetővé teszi. E csecsemőknél ennek az epefesték fajtának hosszabb-rövidebb ideig tartóan enyhébb vagy súlyosabb felszaporodása következhet be.

A túlzott mértékben keletkező úgynevezett indirekt bilirubin az éretlen idegrendszer sejtjeit súlyosan károsíthatja. A fokozott vörösvérsejt lebomlást vércsoport összeférhetetlenségből eredő problémák súlyosbíthatják. A szülők többsége hallott már az Rh vércsoport, vagy a "főcsoport": A, B, 0 vércsoport különbözőségekből adódó "újszülöttkori hemolitikus betegségről".

E kórkép néha már méhen belül, máskor az élet első óráiban, napjaiban beavatkozást igényel. Enyhébb esetben "kék fény" infusio, gyógyszeres kezelés mellett oldódik a sárgaság, ritka esetben azonban vércserével kell a mérgező bilirubintól és a vérlebomlást előidéző ellenanyagoktól megszabadítanunk az újszülöttet.

Sokszor találkozunk enyhe, de nagyon elhúzódó, hetekig, néha hónapokig tartó sárgasággal is. Legtöbbször ártalmatlan jelenségről van szó, ami később magától megszűnik, de előfordulnak komolyabb kivizsgálást és kezelést igénylő betegségek is a sárgaság hátterében. Elhúzódó icterus mindenképpen intézeti kivizsgálást igényel.

Az epefesték élettani útja a májba vezet: itt összekapcsolódik a glukuronsavval és így a vizelettel ki tud ürülni. Ez az úgynevezett direkt bilirubin. Ha a májsejtek betegek, mérgezés, májgyulladás, fejlődési zavar, anyagcsere betegség miatt, ez a festék szaporodik fel. Az indirekt bilirubin önmagában nem mérgező, csak jelzi a rendellenes működést.

Ha a májsejtek jól működnek, de a keletkező epefesték nem tud kijutni az epeutakon, epehólyagon keresztül a vékonybélbe, elzáródásos sárgaságról beszélünk. Ez újszülött korban fejlődési rendellenesség miatt fordulhat elő. Az epeutak fejlődési zavara már születés után hamarosan súlyos sárgaságot okoz és a műtét elvégzése ilyenkor elkerülhetetlen.

Későbbi életkorban elzáródásos sárgaság epekő, gyulladás, daganat következménye lehet. E betegségek is legtöbbször műtéti megoldást igényelnek. A májgyulladások, így a járványos hepatitis és egyéb fertőző, valamint nem infekciózus betegségek, mérgezések, anyagcsere zavarok talaján kialakuló sárgaság általában mindkét fajta bilirubin vérszintjének emelkedésével jár.

A bilirubin anyagcsere zavar mellett ilyenkor más kóros, illetve mérgező anyagcsere termékek is keletkeznek, a vér alvadékonysága is megváltozik és egyéb kóros tünetek is jelentkezhetnek. E kórképeknél is intézeti, néha fertőző kórházi kivizsgálás szükséges. E betegségek otthon nem kezelhetők.

Az eredeti cikk itt olvasható:

Szerző: Prof. Dr. Harmat György