Antibiotikum-adás csecsemőkorban - és későbbi elhízás?

Érdekes felismerésre jutott egy amerikai egyetem (NYU School of Medicine), mely szerint a 0-5 hónapos korban antibiotikummal kezelt babák esetén nagyobb a kockázata a gyermekkori elhízásnak. A közlemény az International Journal of Obesity augusztusi számának online verziójában jelent meg.

A vizsgálat szerint (meta-analízis, mintegy 10.000 gyermeken) 5 hónapos korig kezeltek körében nagyobb volt a testsúlynövekedés az elvárható percentilis értékhez képest, mint a nem kezelteken. 10-20 hónapos kor között az a növekedés csekélyebb mértékű volt, figyelembe vették a baba étrendjét, fizikai aktivitását és a szülők elhízottságának állapotát.

38 hónapos kor körül, a csecsemőként antibiotikummal kezeltek között 22%-kal nőtt az elhízás valószínűsége. Fontos szempont, hogy mikor kapták a kezelést, akiknél ez a 6-14. hónapra esett ott már nem volt jellemző a nagyobb testtömeg, a magasabb percentilis érték.

A kutatók (Dr. Leonardo Trasande, és Dr. Jan Blustein) nem állítják, hogy oki összefüggés van a korai antibiotikum-kezelés és a gyermekkori elhízás között, csak annyit, hogy az eredmények erre utalhatnak. Mint mindig, itt is további vizsgálatok szükségesek.

"Úgy véljük, hogy az elhízás járványszerű jelenség, az egészségtelen táplálkozáson és a mozgáshiányon alapul, de a kérdést alaposabban kell tanulmányozni" – említi Dr. Trasande. "A beleinkben élő mikroflóra igen fontos szerepet játszik abban, hogyan szívódnak fel a tápanyagok, és a korai csecsemőkori antibiotikus kezelés megbonthatja ezt az egyensúlyt, az egészségre nézve fontos baktériumok elpusztításával. Ez pedig nagyon lényeges, hiszen a tápanyagok felszívódásában e baktériumok szerepe, helye alapvető."

Az utóbbi években egyébként is átértékelődik az antibiotikum-terápia, az ismert túlkezelések, és a rezisztencia fenyegető kérdése miatt. A probléma csecsemők, gyermekek esetén kiemelt fontosságú. A szervezet baktériumtömegét mikrobiómának nevezik, és kb. 10x annyi baktérium él bennünk, mint saját szöveti, szervi sejtállomány...

Az elhízás, a gyulladásos bélbetegség, az asztma és egyéb betegségek is kapcsolatba hozhatók ezzel a fantasztikus baktérium-tömeggel. Orvosi kutatás e területet még nem nagyon érintette, és az sem bizonyított, hogy a baktériumállomány változása az élet során valóban vezethet-e betegségek kialakulásához.

"Az közismert tény a farmerek között, hogy a marhák esetén az antibiotikum tömegnövelő hatású, tehát az állatokat jobb általános állapotban tudják értékesíteni..." – említi Dr. Blustein. "További alapos vizsgálatok szükségesek, de úgy tűnik, hogy az antibiotikus kezelés az emberi súlygyarapodásra is hatással bír."

http://www.sciencedaily.com/releases/2012/08/120821093930.htm