Amikor a "hóhért" akasztják - Lyme-kór egy állatorvos szemével

Állatorvosként sok betegséggel találkozom, így a Lyme-kórral is. Tavalyelőtt 25, tavaly 9 Lyme- kórban szenvedő kutyát sikerült kiszűrni, és meggyógyítani, de arra nem gondoltam, hogy sajnos saját tapasztalatból is fogok tudni írni a Lyme-ról, mert tavaly nekem is szerencsém volt megismerkedni a betegséggel.

Februárban fájni kezdett a térdem, ami önmagában még nem lett volna érdekes, de a térdfájás nem megerőltetésre jött elő, hanem pont ellenkezőleg: az íróasztalnál hosszasan ülve (sokat dolgozom számítógép előtt) arra lettem figyelmes, hogy a térdemben szinte az elviselhetetlenség határáig fokozódik a fájdalom.

Gondoltam megpróbálom mi lesz, ha felállok. Hihetetlen, de igaz: mozgásra, testhelyzet-változtatásra 5-10 percen belül elmúltak a tünetek. Sajnos az örömöm nem volt hosszú életű, mert amikor újból nekiálltam dolgozni az íróasztalnál, a tünetek fél óra elteltével újra megjelentek. Mivel ennek fele sem volt tréfa, elmentem reumatológushoz, aki alaposan megvizsgált, hajlította, nyújtotta a térdízületet, de nem talált semmilyen elváltozást, és neki is az volt a furcsa, hogy a tünetek nem terhelésre, hanem pont ellenkezőleg: nyugalmi testhelyzetben jelennek meg.

Javaslatára elmentem röntgen-, Doppler ultrahang-, és MR vizsgálatra, de egyik sem járt pozitív eredménnyel: valamennyi azt mutatta, hogy sem az ízületben, sem az ízületi folyadékban, sem az erekben, sem az ízületporcokban nincs kóros elváltozás. A tünetek júniusban elmúltak, én is megfeledkeztem az egészről, de sajnos októberben minden elölről kezdődött.

Először a nyakam és a gerincem fájt, olyannyira, hogy a fejemet nem tudtam elfordítani, csak akkor, ha azt a törzzsel együtt próbáltam. (Gépkocsival való tolatásnál ez kifejezetten fájdalmas.) Ez tartott egy hétig, megszűnt, majd újból a térdem kezdett el fájni, de nagyon, és csak hajnalban.

Minden reggel arra ébredtem, hogy elviselhetetlenül fáj a térdem. Próbáltam testhelyzetet váltani, de nem segített, viszont ha felkeltem, és bejárattam az izületet, akkor elmúlt. Ehhez kb. 10 perc kellett. Napközben semmi gond, majd másnap hajnalban minden elölről kezdődött.

Felhívtam egy homeopátiával foglalkozó kolléganőt, aki a telefonos beszélgetésünk alapján felállított egy előzetes diagnózist, majd megvizsgált egy speciális készülékkel, ami biorezonancián alapul. Mind a kezemről, mind a lábamról történő elvezetések alapján Lyme-kórt diagnosztizált.

Eléggé meglepődtem, mert állatorvosként tudom, hogy embernél a betegség kialakulásához kullancs kell, mint betegség-átvivő, valamint úgynevezett vándorló bőrpír alakul ki. Esetemben se kullancsot nem vettem észre a testemen és vándorló bőrpírt sem tapasztaltam az elmúlt egy évben (a betegség lappangási ideje elég hosszú lehet).

Fertőzött állat húsa is terjeszti a kórt

A doktornő a kérdésemre, hogy milyen módon fertőződhettem meg a Lyme-kórral azt felelte, hogy a megbetegedéshez sem kullancs, sem vándorló bőrpír nem kell. A betegséget fertőzött állat húsával, illetve tejével (kecsketej) is meg lehet szerezni. Ha a kullancs például egy szarvasmarhát betegített meg, majd a beteg állat húsát elfogyasztom, akkor én is megfertőződhetek, anélkül is, hogy klinikai tüneteket mutatnék. (Állítása szerint pácienseinek jó része tünetmentes Lyme-hordozó.) Mivel húst nem eszem nyersen, csak sütve, vagy főzve, ezért úgy gondoltam, ez a lehetőség kimarad. A doktornő azonban felvilágosított, hogy a fertőzést füstölt hústermék elfogyasztásával is meg lehet szerezni, ha nem hőkezelik azokat 100 Celsius-fokon.

Elmentem vérvételre (Lyme-szűrés), amelynek eredménye pozitív lett, azaz a doktornő diagnózisa helytálló volt. Ami meglepett, hogy míg kutyánál a vérvételt követően 1-2 napon belül megvan a laboreredmény, addig nekem "humán páciensként" teljes egy hónapot kellett várnom. (Mennyire jobb dolga van egy kutyának: mire nálam kiderül a teszt eredménye, ő már a kezelés hatására meg is gyógyul.) Felhívtam az állatorvosi laboratóriumot, hogy van-e arra mód, hogy ők teszteljék le a véremet Lyme-kórra, de azt válaszolták, hogy az ő tesztjük sajnos nem alkalmazható humán Lyme-ra.

A doktornő a betegség kezelésére nem hosszan tartó antibiotikumot javasolt, hanem a homeopátiában használt golyókat, amelyeket napi szinten folyamatosan kellett szedni. A tünetek a golyók szedése ellenére ugyan még egy teljes hónapig megvoltak, de az egy hónap elteltét követően egyik napról a másikra elmúltak, és azóta sem jöttek vissza (ennek 4 hónapja). Bár a Lyme-kór esetében a tünetek vissza-visszatérőek, remélhetőleg a golyók segítettek, és a betegség tünetei nem jelennek meg újra.

A kórokozó (Borrelia) a kullancs gyomor-, és bélcsatornájában szaporodik, onnan pedig eljut annak valamennyi szervébe. A kórokozó a kullancs bélsarával, sőt vérszívás közben is ürülhet. A bélsárban lévő kórokozó a bőrön keresztül is bejuthat. A bejutás környékén lokálisan elszaporodik, bejut a nyirokrendszerbe, onnan a vérbe, majd a különböző szervekbe, izületekbe, szívbe, központi idegrendszerbe, stb.

A kórokozó hatására a szervezetben ellenanyagok keletkeznek. A képződő ellenanyagok hatására a Borrelia eltűnik a vérből olyan szervekbe, ahol nem érik el az ellenanyagok. Az ellenanyagok perzisztálnak (helyben maradnak), belőlük ú.n. immunkomplexek keletkeznek, amelyek lerakódhatnak a szemben, az izületekben, és a vesében és ezen szervekben komoly elváltozásokat okozhatnak.

Mint az a fentiekből is kitűnik, nem szabad elhanyagolni a tüneteket, amelyek sajnos még nem-szteroid tablettával való kezelésre sem reagálnak. A hosszadalmas diagnózis-felállítás, és gyógykezelés ellenére a történet esetemben szerencsés véget ért: az ismétlő vérvétel, nagyrutin és szemvizsgálat is negatív eredménnyel zárult.