ADHD: mit mondanak az érintett gyerekek?
A figyelemzavaros hiperaktivitással (ADHD) élő gyerekek úgy érzik, hogy a stimulálószerek, amelyeket állapotuk kezelésére kapnak, segítenek nekik kontrollálni viselkedésüket, és nem teszik őket "robottá", ahogy a szkeptikusok feltételezik - állapították meg brit kutatók abban a tanulmányban, amelyben először kérdezték a zavarról és kezeléséről magukat az érintett gyerekeket.
A kezelés hatékonyságával kapcsolatban sokan válaszolták azt: a gyógyszer segített nekik abban, hogy képesek legyenek bánni impulzivitásukkal, és jobb döntéseket tudjanak hozni.
A Wellcome Trust nevű brit orvosi jótékonysági szervezet által támogatott kutatásba 151 ADHD-val diagnosztizált gyereket és családjukat vonták be Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. A kérdésekben kiemelt helyet kapott a metilfenidáthoz hasonló stimulánsok használatának tapasztalata. Az eredmények vélhetően tovább gerjesztik a vitát az Egyesült Államokban és Európában arról, hogy
kell-e stimulánsokat adni a figyelemhiányos és hiperaktív zavarral (ADHD) diagnosztizált gyerekeknek - akik között már négyévesek is vannak - állapotuk kezelésére.
Az Egyesült Államokban az ADHD az egyik leggyakrabban diagnosztizált gyerekkori zavar, az 5 és 17 év közötti gyerekek 9 százalékánál állapítják meg az orvosok. Nagy-Britanniában a szakértők becslése szerint valahol 5 és 10 százalék között lehet az ADHD-vel élő gyerekek és kamaszok aránya.
A zavar tünetei között van a figyelem összpontosításának és fenntartásának nehézsége, a túlzott mozgékonyság, valamint az, hogy ezek a gyerekek nehezen kontrollálják késztetéseiket a romboló és
agresszív viselkedésre.
Néhány szó a metilfenidátról
A metilfenidát átfogó terápiás program része lehet 6 év feletti gyermekek figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarának (ADHD) kezelésére, ha a gyógykezelés önmagában sikertelen. A kezelést gyermekkori viselkedészavarokban képzett szakorvos végezheti.
Az átfogó kezelési program részei: pszichológiai, oktatási és szociális intézkedések, gyógyszeres kezelés. Cél a tünetek stabilizálása, pl: krónikusan elkalandozó figyelem, elterelhetőség, érzelmi labilitás, lobbanékonyság, középsúlyos/súlyos hiperaktivitás, enyhe fokú idegrendszeri tünetek. A tanulási képesség lehet károsodott vagy érintetlen.
A megfelelő oktatási intézményben való elhelyezés elengedhetelen, és a pszichoszociális beavatkozás rendszerint szükséges.
"Az ADHD igen érzékeny téma, amely szenvedélyes vitákat vált ki" - mutatott rá Ilina Singh kutatásvezető, aki bioorvosi etikával foglalkozik a King's College London munkatársaként. Emlékeztetett arra, hogy mindenkinek van véleménye az állapotról, annak okairól, és arról, hogy miként kellene kezelni az érintett gyerekeket, csak éppen maguknak a gyerekeknek nem hallatszott eddig a hangjuk a vitában. Ezért döntöttek úgy, hogy tanulmányukban az érintett gyerekek véleményét kérdezik meg a kezelésről és annak hatásáról.
A metilfenidát hatóanyagú szerek alkalmazása az utóbbi években elterjedt a fejlett országokban az ADHD-val diagnosztizált gyerekek kezelésére. Singh a tanulmány eredményét ismertető londoni sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy nem találták megalapozottnak a szerrel kapcsolatos félelmeket, a gyerekek nem váltak "robottá vagy drogossá" tőle. Úgy tűnik, hogy az ADHD-szerekkel kapcsolatos feltételezések "többet ártanak a gyerekeknek, mint a gyógyszerek" - tette hozzá.
