A tudomány ünnepén: állandó harcban a kórokozókkal?

Az emberi szervezet állandó harcban áll a kórokozókkal - hangsúlyozta Erdei Annak akadémikus Immunválaszaink a mindennapi kihívásokra a legújabb eredmények tükrében című hétfői előadásában a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).

"Immunrendszerünk fő feladata, hogy a kórokozókkal szemben megvédjen minket. Mind környezetünkben, mind a szervezetünkben számos mikroba található, de fontos hangsúlyozni, hogy ezek egy része hasznos. Testtömegünkből 1-1,5 kilogrammot a magunkkal hurcolt baktériumok teszik ki, amelyek hasznosak, és hozzájárulnak szervezetünk életben tartásához, hatékony működéséhez" - mondta a magyar tudomány ünnepének a megnyitóján.

Mint az ELTE immunológiai tanszékén működő, az MTA által támogatott kutatócsoport vezetője rámutatott, a környezetünkben milliárdos nagyságrendben jelenlévő kórokozók ellen viszont folyamatos a harc, amely mindkét fél részéről a túlélésért zajlik, és nem mindig az ember, az orvostudomány kerül ki győztesen. Egyes betegségeket oltóanyagok, gyógyszerek révén leküzdöttek, mások ellen, például a HIV-vírus ellen folytatódik a küzdelem. Az AIDS különösen nagy gondot jelent Afrikában, ahol nagyon gyakori, hogy az anyák adják át a fertőzést újszülött gyermeküknek. A kórokozókat segíti az, hogy a Föld népességének jelentős része túlzsúfolt városokban él, és megkönnyíti a járványok terjedését a légi közlekedés is.

A kórokozókon kívül immunrendszer a szervezet saját sejtjei felől érkező kihívásokra (tumorok, autoimmun folyamatok) is reagál. Mindkét esetben a válasz két szinten történik meg: az ősibb, veleszületett immunrendszer azonnal reagál, addig a szerzett immunválasz, amely sokkal specifikusabb és memóriával is rendelkezik, egy-két héttel később fejti ki hatását.

"Immunrendszerünk sikerét az segíti, hogy járőröző 'katonái' mindenütt megtalálhatók, de különös jelentőséggel bírnak a légzőszervekben és a tápanyagcsatornában, azokban a szervekben, amelyek közvetlenül érintkeznek a külvilággal" - magyarázta Erdei Anna, aki az immunfolyamatok bemutatása mellett beszélt a két rendszer összefonódásáról és az összekötő-szabályozó mechanizmusokról is.

Az akadémikus kitért a vakcinákra is, amelyek nemcsak a betegségek megelőzésében játszanak szerepet, hanem gyulladások, autóimmun folyamatok kezelésében és tumorok ellenanyagokkal való elpusztításában is. Ezzel kapcsolatban ismertette az ELTE Immunológiai Tanszéke és az MTA-ELTE immunológiai kutatócsoportjának legújabb eredményeit, egyebek közt bemutatva, hogy az itt kifejlesztett fehérjechipek miként segítik bizonyos autoimmun betegségek kórismézését.

Az MTA vezetői hétfőn délután a Magyar Tudományos Akadémia alapítója, Széchenyi István emléke előtt tisztelegnek. Sopronpusztán az Akadémiai Emlékerdőben elültetik az alapítás óta eltelt évek számát jelképező 187. hársfát, majd Nagycenken megkoszorúzzák Széchenyi István sírját.