Ilyen a nehézlégzés COPD esetén

A COPD-ben szenvedő betegek gyakran túl későn jutnak el orvoshoz.

Fulladásnál, nehézlégzésnél, köhögésnél legelőször a koronavírus-fertőzésre gyanakodhatunk, de van, amikor egy másik, eleinte nehezen felismerhető betegség okozza a tüneteket.

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) elnevezése a hosszan tartó, a légutak szűkülésével, azaz obstrukcióval és a tüdőszövet károsodásával, tüdőtágulással járó állapotra utal. Magyarországon körülbelül 500-600 ezer embert érint ez a népbetegség, mégis kevesen ismerik.

COPD: a 40 feletti dohányosok életveszélyben

Ez csupán az előrehaladott állapotú, panaszaik miatt orvoshoz fordulóbetegek száma, a COPD kezdeti szakaszában lévő betegek száma ennél jóval magasabb lehet. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a félmillió hazai érintett közül csupán 200 ezer beteg áll kezelés alatt. Ez azért komoly probléma, mert a COPD progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy kezelés hiányában az idő előrehaladtával folyamatosan romlik a beteg állapota.

A COPD szempontjából a legveszélyeztetettebb csoport a dohányzó, 40 év feletti korosztály, életesélyeiket a korai diagnózis és kezelés nagymértékben javíthatja. Sokan azonban túl későn jutnak megfelelő orvoshoz, amikor a tüdőszövet elsorvadása miatt már mindennapi tevékenységeiket sem tudják elvégezni.

- Sok beteg csak akkor fordul orvoshoz, amikor a panaszok már a mindennapi életét is ellehetetlenítik, fullad, köhög, egyre gyakrabban érez fojtogató légszomjat, a lépcsőn sem tud felmenni – jellemezte a betegek életét Dr. Horváth Ildikó, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet professzora, aki egyúttal az Európai Tüdőgyógyász Társaság érdekképviseleti tanácsának elnöke.

COPD - így alakul ki

A betegség kialakulásáért döntően a cigaretta felelős, a betegek 90%-ánál a betegség az akár aktív, akár passzív dohányzás szövődményeként alakul ki. A COPD kialakulásában szerepet játszhat még a légszennyezettség, az asztma és a genetikai háttér is.

A hosszú évek alatt kialakuló betegséget a légutak nyálkahártyáját tartósan ingerlő kémiai anyagok okozzák, melyeket cigarettafüsttel vagy a szennyezett levegőből lélegzünk be. A porszemcsék folyamatos irritáló hatása miatt a légutak nyálkahártyája károsodik és megduzzad, a beszűkülő légutakon keresztül nehezebben áramlik a levegő a tüdőbe, a váladékképződés folyamatos köhögésre ingerel.

A légutakat körülvevő izmok összehúzódása tovább fokozza a légutak szűkületét, megnehezítve a kilégzést.

Ezek a COPD tünetei

A COPD nem egyetlen betegség, hanem légúti betegségek – a krónikus obstruktív hörgőgyulladás (bronchitis) és a tüdőtágulás (emfizéma) – tünetegyüttese, melyeknek erőssége, jellege egyénenként változó lehet.

Jellegzetes tünet a nehézlégzés, amely a betegség súlyosbodásával már nem kizárólag fizikai terhelés közben lép fel, hanem idővel állandósul. Emellett jellemző:

• köhögés
• fokozott nyáktermelés
• köpetürítés
• sípoló hangú kilégzés
• fulladás
• fáradékonyság
• mellkasi szorító érzés nehezítik a betegek életét
• sokaknál jellemző az erőteljes fogyás
• a hangszín elváltozása is

A betegség végső stádiumában folyamatos oxigénterápia válik szükségessé.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A megelőzés, a felismerés és az idejében megkezdett terápia életmentő: ehhez folyamatos felvilágosító munkára van szükség, hogy a beteg idejében felkeresse orvosát, a háziorvos pedig megfelelő kivizsgálásra a tüdőgondozóba irányítsa a pácienst. Sajnos a tüdőszűréskor kapott röntgenen már csak a nagyon előrehaladott állapotú COPD jeleit lehet felismerni, így a korai felismerést a rendszeres tüdőszűrés sem biztosítja.

A COPD-t egy egyszerű, fájdalommentes légzésfunkciós vizsgálattal (spirometria) lehet korai stádiumban kimutatni. Ezt tüdőgondozókban lehet elérni, ingyenesen. A vizsgálattal a be- és kilélegzett levegő térfogata mellett az áramlási sebességet mérve a tüdőfunkciókat, a hörgők esetleges beszűkülését, a légzőizmok és a légzési folyamat állapotát is felmérik.

A COPD kezelése

Ha időben felismerik a COPD-t, a korszerű hörgőtágító készítmények nagymértékben késleltetik a betegség rosszabbodását, terápiával és életmódváltással a betegek életminősége jelentősen javítható.

- Magyarországon kiválóak a COPD terápiás lehetőségei, tulajdonképpen sikertörténetről beszélhetünk – mondta el Dr. Horváth Ildikó, és hozzátette, hogy a legkorszerűbb gyógyszerek 90%-os állami támogatással érhetők el, mind a terápia, mind a finanszírozási háttér biztosított.

- Sajnos azonban gyakran szembesülünk azzal, hogy mire a beteg a tünetei miatt orvoshoz fordul, a tüdőfunkció 50%-a már elveszett. Ennek az az oka, hogy a betegség tünetei kezdetben enyhék, más betegségekkel is összetéveszthetőek, így a szakszerű kezelést sok esetben már csak a COPD előrehaladott stádiumában tudjuk megkezdeni – hangsúlyozta.

Magyarországon a COPD-gyógyszerekre az Országos Egészségpénztár (OEP) 90%-os támogatást nyújt. Az inhaláló készülékekből a gyógyszert belélegezve a tüdőbe a megfelelő hörgőkhöz jut, és már kis dózis is elegendő a tünetek enyhítésére. A modern hörgőtágítók megkönnyítik a levegő áramlását, rendszeres használatuk enyhíti a tüneteket és növeli a fenntartó kezelés hatékonyságát.

Ezek a tüdőbetegségek jellemző tünetei! Kattintson tovább, és tudjon meg többet!

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint több mint 3 millió ember hal meg évente az alattomos tüdőbetegségben, ami több, mint az emlőrákban és a cukorbetegség következményeként fellépő halálozások együttesen. A COPD agresszív terjedését mutatja, hogy 2002-ben még ötödikként szerepelt a halálozási listán, tíz év alatt pedig a negyedik helyre került. A WHO előrejelzése alapján 2030-ra a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött.

Az életmódváltás, elsősorban a dohányzásról való leszokás, a folyamatos orvosi kontroll és a személyre szabott terápia pontos követése számottevő életminőségjavulást eredményezhet és lelassíthatja a betegség súlyosbodásának folyamatát is.

Összegezve

• A COPD egy hosszan tartó, a légutak szűkülésével, tüdőszövet károsodásával, tüdőtágulással járó állapot.
• Magyarországon körülbelül 500-600 ezer embert érint ez a népbetegség, de kevesen ismerik jól.
• Legveszélyeztetettebb csoport: dohányzó, 40 év feletti korosztály.
• A COPD kialakulásáért döntően a cigaretta felelős, de légszennyezettség, asztma és genetikai háttér is szerepet játszhat benne.
• A korszerű hörgőtágító készítmények nagymértékben késleltethetik a betegség rosszabbodását, életmódváltással pedig a betegek életminősége nagyban javítható.

Ez a cikk is érdekelheti

COPD: az enyhébb köhögésre sem szabad legyintenie!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!