Szédülés: ha ebben a testhelyzetben tapasztalja, nem a vérnyomása okozza!
A szédülés hátterében több probléma állhat, ezért az orvosi kivizsgálás előtt fontos, hogy pontosan átgondoljuk, milyen tüneteket észleltünk.
A szédülés többféle betegség kísérő tünete lehet. A szédülés a térérzékelés zavara – az egyensúlyzavar érzése, mely több szervrendszer működészavarának következtében jön létre. Egyensúlyszervünk kétoldali, bonyolult, idegi áttevődésekkel működő rendszer, bármely részén keletkezik zavar, az kihatással van az egész rendszerünk működésére.
A szédülés hátterében álló okok igen szerteágazóak lehetnek:
- neurológiai,
- ortopédiai,
- kardiológiai,
- pszichés,
- fül-orr-gégészeti problémák,
- és cukorbetegség
is felmerülhet.
Jóindulatú helyzeti szédülés
A testhelyzettől függő jóindulatú szédülés (benignus paroxysmalis positionalis vertigo, BPPV) általában hirtelen kezdetű, heves, forgó jellegű szédülés, amely gyakran reggel vagy éjszaka jelentkezik először. A panasz nem tart sok ideig, maximum 40-45 másodperces, de mivel ijesztő érzés, a betegek általában úgy érzékelik, hogy hosszabb ideig fennáll. Nincs mögötte semmilyen olyan szervi elváltozás, amely a későbbiekben problémát okozhat.
A külső fültől befelé haladva, a dohhártya mögött a középfülben találjuk a hallócsontokat, melyek alakjuk után kapták a kalapács, üllő és kengyel neveket. A belső fül két fő része: a csigának nevezett hallószerv és a félkörös ívjáratokat tartalmazó labirintus: az egyensúlyszerv.
A szédülést fertőzés is okozhatja
Anélkül, hogy az emberi fül anatómiáját részletesen taglalnánk, a szédülés okainak megértéséhez fontos, hogy ismerjünk néhány részletet felépítésével és funkcióival kapcsolatban – magyarázza dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, a Fül-Orr-Gégeközpont orvosa. A hallás mellett a fül másik fontos feladata az egyensúly-érzékelés.
A meghűléses, influenzás panaszok szövődménye is lehet a középfül gyulladása. A vírusfertőzések az egyensúly ideget is érinthetik, amelynek gyulladása napokon, heteken át tartó szédülést is okozhat.
Testhelyzet-függő szédülés (BPPV)
A labirintusnak nevezett egyensúlyszervet folyadék tölti ki, amelyben apró kristályok találhatóak. Ha a leváló apró mészkristályok kórosan ingerlik az érzékelő sejtet, rövid ideig tartó forgó jellegű szédülés lép fel. A panaszok ez esetben jellemzően fekvő helyzetben, az ágyban, egyik oldalról a másikra forduláskor jelentkeznek.
Meniére-tünetcsoport
Az elváltozás során a belső fülben fokozott nyomású folyadék gyülemlik fel. Jellemzően 40 éves kor felett legtöbbször egy, ritkábban mindkét fülben jelentkező betegség. A több órán át tartó, erős hányingerrel járó szédülés mellett a betegeknél rendszerint halláscsökkenés, fülzúgás is jelentkezik. Az elváltozás hatására az érintett oldalon, idővel gyakran teljes hallásvesztés következik be.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A fentieken kívül a szédülés hátterében több probléma, elváltozás állhat. Az orvosi kivizsgálás előtt ezért fontos, hogy pontosan átgondoljuk, milyen tünetek jellemzőek az általunk tapasztalt szédülésre:
- a panaszok rohamokban, hosszabb ideje fennállnak, vagy rosszabbodtak?
- a szédülésen kívül jelentkezett-e egyéb panasz is: migrén, fülzúgás, halláscsökkenés, látászavar, hányinger, fejfájás, hányás?
- volt-e egyéb, légúti betegsége a szédüléses panaszok kezdetét megelőzően, vagy azzal egy időben?
- milyen napszakban, testhelyzetben jelentkeznek a panaszok?
- mennyi ideig tart a roham?
- milyen gyógyszereket szed rendszeresen?
Milyen vizsgálatokra van szükség?
A fül-orr-gégészeti vizsgálat feladata megállapítani, hogy az egyensúlyrendszer mely részében következett be károsodás, hol van a probléma kiindulópontja. A fizikális vizsgálatok mellett ebben képalkotó eljárások (CT, MRI) is segítséget nyújthatnak.
Amennyiben ezek alapján bebizonyosodik, hogy a probléma nem fül-orr-gégészeti eredetű, további vizsgálatokra lehet szükség. A szédüléses tünetek hátterében neurológiai, kardiológiai, esetleg reumatológiai probléma is állhat.
Olvasta már?
- Szédülés felálláskor: ekkor jelez betegséget- olvasson tovább!
- Ha így szédül és zsibbad, az a neuropátia tünete lehet
- Fejfájás, étvágytalanság és szédülés - hematológiai daganatok
- Hallott-e a csendes szívrohamról? A kardiológus elmondja, milyen
- Kezeletlen szívritmuszavar: feszültségérzet és szédülés is árulkodhat róla
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!