Mitől szédülök állandóan? Így jöhet rá az okra

2024.07.04.

Egészségkalauz

szédülés vérnyomás hányinger halláscsökkenés fülészet

szédülés, oka, vérnyomás, magas, alacsony

Nagyon sokan fordulnak orvoshoz szédüléses panaszokkal, ám csak kevesen tudják pontosan leírni a tüneteiket.

Valamennyien érzünk néha könnyű szédülést, amelynek az esetek döntő többségében semmilyen komoly egészségi oka nincsen. Ilyenkor segít, ha leülünk vagy lefekszünk, és az enyhe zavarodottság gyorsan elmúlik. A szédülés sokszor csak egy kis múló egyensúlyzavar, de van, amikor betegség tünete.

A tünetként jelentkező szédülést komolyan kell venni, különösen, ha hirtelen, és ha gyakran jelentkezik. Ha ugyanis a hirtelen megjelenő szédüléshez koordinációs- és egyensúlyzavar, járási nehézség is társul, az lehet a stroke jele is, ami azonnali ellátást igényel. E tekintetben veszélyeztetettebbek a magasvérnyomás betegek, hiszen a magas vérnyomás a stroke kialakulásának egyik fő rizikófaktora. A szédülés ugyanakkor viszonylag gyakran fordul elő alacsony vérnyomásnál, hirtelen vérnyomás csökkenés esetén is.

A szédülés hátterében álló okok igen szerteágazóak lehetnek:

neurológiai,
ortopédiai,
kardiológiai,
pszichés,
fül-orr-gégészeti problémák,
és cukorbetegség

Milyen fülészeti betegségek okozhatnak szédülést?

A fül-orr-gégészeti vizsgálat feladata megállapítani, hogy az egyensúlyrendszer mely részében következett be károsodás, hol van a probléma kiindulópontja. A fizikális vizsgálatok mellett ebben képalkotó eljárások (CT, MRI) is segítséget nyújthatnak.

Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológustól megtudtuk, hogy a panaszok részletes ismertetése az orvosnál azért is nagyon fontos, mert az egyes jellegzetes tünetek ismerete gyorsabban közelebb vihet a diagnózishoz.

1. Hogyan jelentkezik a szédülés?

A. Hirtelen, egyik pillanatról a másikra.

B. A szédülést megelőző másodpercekben gyakran megérzem, hogy jön a roham.

C. Fej- vagy testhelyzet változtatásra, például ha megfordulok az ágyban.

2. Mennyi ideig tartanak a tünetek?

A. Napokig, hetekig, csak lassú, fokozatos a javulás.

B. Maximum 2 órán át tart a heves szédülés. Utána fáradtság marad vissza.

C. Másodpercek alatt lezajlik, gyakran ismétlődik.

3. Jelentkezik-e egyéb panasza is a szédüléses roham során?

A. Hányinger, hányás, rossz közérzet, a tünetek a fej mozgására fokozódnak. Járáskor mindig egy oldalra dőlés.

B. Féloldalas fülzúgás, esetleg halláscsökkenés, szemteke rezgés, fekve könnyebb elviselni.

C. Hányinger, hányás, pánik a tünetektől.

4. Volt/van-e egyéb betegsége?

A. A közelmúltban felső légúti fertőzésen estem át.

B. Egy ideje az egyik fülemre hallásom romlott és/vagy sok stressz ért mostanában és/vagy a családomban előfordult szédüléses betegség.

C. Nemrég ért egy baleset és/vagy testmozgás során lépett fel először és/vagy belső fül megbetegedésem volt korábban.

Erről árulkodnak a válaszok

Amennyiben a legtöbbször az „A” választ jelölte meg, a felsorolt panaszok az egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladására utalnak.
A „B” válaszok a Meniére-betegség jellemző tünetei.
Ha pedig úgy érzi, hogy szédüléses panaszait leginkább a „C” betűvel jelzett tünetekkel tudja leírni, akkor ez BPPV-re, azaz jóindulatú helyzeti szédülésre utalhat.

A fül-orr-gégészeti eredetű szédülések mielőbbi kivizsgálása azért is fontos, mert a heves, a beteg számára nem megmagyarázható okból, váratlanul jelentkező panaszok nagy pszichés terhet jelentenek, pánikbetegséget, magas vérnyomást indíthatnak.

A kiváltó okok függvényében meg lehet kezdeni a gyógykezelést, ami egyaránt jelentheti gyógyszerek adását vagy tornagyakorlatok begyakorlását, ám már önmagában az is jelentős javulást eredményez, ha megismerjük a betegséget, annak okait és lefolyását.

Amennyiben ezek alapján bebizonyosodik, hogy a probléma nem fül-orr-gégészeti eredetű, további vizsgálatokra lehet szükség. A szédüléses tünetek hátterében neurológiai, kardiológiai, esetleg reumatológiai probléma is állhat.