Kevésbé hangos zajok is okozhatnak halláskárosodást

A már biztosan halláskárosító hangerőt el nem érő hangok is okozhatnak halláskárosodást, derült ki egereken végzett kísérletekből. A kutatók megállapították, hogy az eddig csak ideiglenesnek hitt hallásvesztést okozó zajok károsították az egérfül idegsejtjeit.

Ha az eredmények emberekben is beigazolódnak, szükségessé válhat a munkahelyi maximális hangerőt szabályozó törvények megváltoztatása. A szabályozások célja, hogy megvédjék a belsőfül szőrsejtjeit a károsodástól, mivel sérülésük a hallásküszöb emelkedését okozhatja. A hallásküszöb az a leghalkabb hang, melyet már érzékelni tudunk, magyarázta Sharon Kujawa, a bostoni Massachusettsi Szem- és Fülkórház orvosa. Ezúttal a kutatók arra jöttek rá, hogy a hallásküszöböt nem befolyásoló hangok is maradandó károsodástokozhatnak a fül sejtjeiben.

Az egereket két órára száz decibeles trombitálásnak vetették alá. A hangerő nagyjából a motorkerékpár motorjának, vagy a metró érkezésének felel meg. Számos teszt bizonyította, hogy a hanghatás nem változtatta meg hosszú távon a hallásküszöböt. A mikroszkópos vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a szőrsejtek ingerületátadó része sérült. Egy év elteltével a károsodás már az ingerületet az agyba továbbító idegeket is érintette. Kujawa szerint a hallásküszöb vizsgálatok azért nem mutattak problémát, mert más idegek átvették sérült társaik szerepét.

A károsodás azonban megmagyarázhat bizonyos gyakori hallásproblémákat. Sok beteg panaszkodik például arra, hogy nehezen hallja a zajos környezetben a beszédhangot, vagy problémát okoz a beszéd megértése, ha nem áll szemben a beszélővel. A Montpellieri Egyetem idegtudósa, Jean-Luc Puel szerint minél korábban – csecsemő-, vagy tinédzserkorban – éri az embert a károsító hatás, annál hamarabb következik be a hallásvesztés. A közlemény a Journal of Neuroscience-ben jelent meg.