Hiperaktivitás - és a belső fül zavarai
A belső fül problémái hiperaktivitáshoz vezethetnek - mutatta ki egy amerikai tanulmány. Egereken végzett kísérletek arra utalnak, a belső fül problémái elváltozásokat okoznak az agyban, ami hiperaktivitáshoz vezethet - idézi a BBC hírszolgálata a Science című tudományos lapban megjelent amerikai tanulmányt.
A kutatók szerint a felfedezésből kiindulva a viselkedési zavarok új gyógymódjai dolgozhatók ki.
A tudósok feltételezik, hogy a figyelemhiányos, hiperaktív zavar (ADHD) és más viselkedési problémák agyi eredetűek. Azonban megfigyelték, hogy belsőfül-rendellenességgel diagnosztizált gyerekek és tizenévesek, különösen azok, akiknél az elváltozás kihat a hallásra és az egyensúlyra is, gyakran viselkedési zavarokat is mutatnak. Ok-okozati összefüggést azonban nem találtak.
A New York-i Yeshiva Egyetem Albert Einstein Orvosi Kara kutatócsoportjának feltűnt, hogy a laboratórium egyes egerei különösen aktívak, lankadatlanul kergetik a farkukat. Felfedezték, hogy teljesen süketek, és a belső fülük is rendellenességet mutat, emiatt egyensúlyzavaraik is voltak.
A tudósok mutációt fedeztek fel a hiperaktív egerek Slc12a2 nevű génjén, amely az emberben is megtalálható. Amikor egészséges egereknél a gén működését blokkolták, a rágcsálók egyre aktívabbak lettek. Ezután a kutatók megvizsgálták azt az agyi területet, amely a mozdulatok irányításáért felelős. Itt két fehérje (a pERK és a pCREB) normálisnál magasabb szintjét mérték.
A hibás génnel élő egerek haloperidol injekciót kaptak, amellyel a kényszeres mozgást, az úgynevezett tic-et kezelik. Azt tapasztalták, hogy ez csökkenti az említett fehérjék szintjét, és csillapodott az egerek túlzott aktivitása is.
A kutatók szerint ugyanezt a módszert emberekre is ki lehet dolgozni, és olyan gyógyszert lehet kifejleszteni, amely segítene a belsőfül-gondokkal küzdő, hiperaktív gyerekek kezelésében.
