Ismerjük meg a BPPV betegséget
BPPV: e különös mozaikszó-névvel egy belsőfül-rendellenességből származó betegséget illetnek: a benignus paroxizmális pozicionális vertigo-t, magyarul ez a jóindulatú, rohamokban jelentkező (test)helyzeti szédülés. Tudjunk meg róla többet!
Mi a betegség lényege?
BPPV-ben a legjellemzőbb a szédülés, amelyet a belső fülben felhalmozódó törmeléknek tulajdonítanak. Az otoconia néven ismert jelenség apró kristályképződés, a belső fül tömlőcskéjében (utriculus), e kristályok mozogni, áramlani képesek. Nem úgy a másik tömlőcskében a sacculusban lévőek. Az utriculus károsodhat fejsérülés, fertőzés, vagy egyéb belsőfület érintő betegés miatt, vagy egyszerűen az öregedés során.
Normális esetben az otoconia, a kristályképződés és -oldódás egyensúlyban van a labirintusszerv sejtjeinek működés révén.
A BPPV is a szédülés igen gyakori oka lehet, kb. 20%-ban felelős a szédülés kialakulásáért. Előfordulhat gyerekkorban is, de az életkor előrehaladtával jellemzően válik gyakoribbá. Statisztikák szerint időskorban a szédülések mintegy 50% BPPV-eredetű.
Tünetek, panaszok
A BPPV vezető tünete a kellemetlen szédülésérzés, "könyűségérzés" a fajban, egyensúlyzavar és ezt követő hányinger. Változó kiváltó okai, provokáló tényezői lehetnek, de jellemző, hogy a fej helyzetének változtatásától "indul be" a rohamszerű szédülés. Elegendő kikelni az ágyból, vagy megfordulni az ágyban, és már beállhat a szédülés. A fej emelése és a felnézés is kiváltó ok lehet, ezért nevezik egyesek "felső polc – szédülésnek" is. A hajmosás is provkálhatja, tehát a fej előre- és lefelé hajtása. Jóga- vagy egyéb torna pozitúrák is kiválthatják.
Jellemző a szakaszosság, (intermittálás), a tünetek néhány hétig fennállnak azután abbamaradnak, majd ismét visszatérnek.
Mi okozhat BPPV-t?
Hogyan diagnosztizálható?
- 50 éves kor alatt leggyakoribb a fejsérülés. Szorosabb összefüggés áll fenn a migrén és a BPPV között is. Idősebb korban, 65 év felett a belsőfül, az egyensúlyszerv korral járó károsodása a jellemzőbb. Vírusfertőzés is szóbajöhet: az ún. vestibularis neuritis, és a Meniére-betegség. Egyes esetekben műtét következménye is lehet, akár nagyobb fogászati műtét, vagy konkrétan belsőfül-műtét után, esetleg gentamicin-kezelést követően.
- BPPV esetén a diagnózis alapja a kórtörténet, a fizikális vizsgálat, és a hallás- és egyensúlyérzés tesztek. Gyakran már elég az első kettő is. Van néhány fejforgatási teszt, ami err utal, és egyben kiváltja a szemek ún. rohamszerű szemtekerezgését (nystagmus). Kulcsjelentőségű a jelentős testhelyzetváltás: lefekvés, majd felkelés kiváltja az erős szédülést. Van néhány egyéb állapot is, ami hasonló tünetet produkál, ilyen pl. az ortosztatikus vérnyomásesés hirtelen felkelés alkalmával.
Természetesen alapos neurológiai vizsgálat szükséges ahhoz, hogy elkülönítse más (főleg idegrendszert érintő) betegségektől. Fontos tudni a családi előzményeket, halmozódást is.
Műszeres vizsgálatokat is be lehet vetni (ENG, forgószék-teszt), képalkotó vizsgálat (MRI) utóbbi az esetleges agytumor-gyanú miatt.
Hogyan kezelhető a BPPV?
A BPPV-t gyakran tartják önkorlátozó (self-limiting) betegségnek, mivel 2 hónap után a tünetek csökkennek, esetleg eltűnnek egy időre.
Elgendő lehet néhány életviteli, napi változtatás, pl.: éjszakai alvás magasabb párnázaton, kerülni kell a "rossz oldalon" való fekvést, reggel lassan kell felkelni, kb. egy percig ülni az ágy szélén felállás előtt.
Kerülni kell a földig hajolást pl. leesett tárgyakért. Óvatosság szükséges a fogorvosi székben, a fodrásznál a fej hátrahajtásakor, sportolás közben, hátonfekvéskor. Adható a betegeknek gyógyszer is, ezek az ún. "mozgásbetegség" kezelésére adott szerek (speciális antihisztaminok), de ezek nem hoznak jelentős javulást.
Új eszköz a szédülés csökkentésére! Kattintson!
Mit lehet még tenni?
Vannak ún. manőverek, amelyekkel javítható az állapot, ezek speciális mozgatásokból állnak. Jellemzően az apró kristályokat hivatottak kimozgatni a belsőfül érzékeny részeiből – kevésbé érzékeny területre.
Ezek közül talán a legismertebb az ún. Epley-manőver.
Minden manőver kb. 15 percig tartó mozgatás-sorozat, ezt az egyszerűség kedvéért a jobboldali ábrákon mutatjuk be.
A manőver végrehajtását csak szakember végezheti! Kiválthat ugyanis neurológiai tüneteket (pl. gyengeség, látászavarok, bizsergés, zsibbadás). Arra is vigyázni kell, hogy ne csak a fej helyzete változzon, hanem az egész testé.
Néhány egyéb óvintézkedés:
Az Epley-manőver elvégzését követően legalább 10 percet várjon a beteg, mielőtt hazaindul a rendelőből.
A következő éjszaka magas párnázaton kell feküdni, kb 45°-os szögben.
Kerülni kell minden szédülést provokáló fejtartást, helyzetváltoztatást (amiket már említettünk).
