Fontos tudnivaló: immunterápiával az allergia ellen

A platán, a tölgy, a fűz, a gyertyán már elérte a csúcsidőszakot, és fokozatosan erősödik a dió- és az eperfafélék pollenszórása is. A nyár beköszöntével pázsit-, csalán-, útifűpollenjeivel telítődik a levegő, augusztus derekán pedig a parlagfű növeli a terhelését. A levegőben megtalálható, szabad szemmel nem látható virágporok - más néven allergének - kétmillió embernél okoznak allergiás tüneteket. A pollenallergiások 60 százaléka érzékeny a parlagfűre: a könnyezéssel, szemviszketéssel, szénanáthával, tüsszögéssel, csalánkiütéssel járó betegség egyaránt sújtja a felnőtteket, a gyermeket és a fiatalokat, és egyre gyakoribbá válik a 2-3 éves kisgyermekeknél is.

Az antihisztamin tabletták, szemcseppek, orrsprayek enyhítik a panaszokat, de a kezelés megszakítása után a tünetek ismét jelentkeznek. Orvosi ellátás nélkül az évek során asztmás rohamok alakulhatnak ki, a beteg kevésbé lesz ellenálló a többi allergén anyaggal szemben, ami tovább nehezíti a gyógyszeres kezelést.

Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus szakorvosa olyan gyógymódról számolt be, amellyel megelőzhető és hosszú távon is gyógyítható a betegség. Az allergén specifikus immunterápia - ASIT - injekciós formáját a betegség tömeges megjelenésekor, már 1911-ben alkalmazta két angol orvos, Leonard Noon és John Freeman. A gyógymód a vizsgálatok alapján hatásosnak bizonyult, és a betegek - a kellemetlen szúrások és az időnként előforduló súlyos mellékhatások ellenére - a rendszeres gyógyszerszedés helyett inkább a tartósabb megoldást választották. Az utóbbi száz évben kifejlesztett új módszerekkel sikerült kiszűrni a mellékhatásokat, egyszerűbbé tenni a terápiát.

A pollenallergiás betegek körében az allergiás nátha enyhe és középsúlyos eseteiben, illetve enyhe asztmánál egyre inkább teret hódít a specifikus immunterápia. A 3-5 évig tartó, otthon is elvégezhető terápia alatt az immunrendszert fokozatosan szoktatják hozzá az allergiát kiváltó allergénhez.

A parlagfű-allergia esetében a szezonális kezelést már március végén, április elején el kell kezdeni, hogy a szervezet az augusztusi virágzás előtt védettséget szerezhessen. A parlagfűből laboratóriumi körülmények között nagy tisztaságú parlagfűkivonatot készítenek: az előírt, napi adagokat a nyelv alá cseppentve vagy adagolópumpával lehet beadni a betegnek, de a koncentrátum készülhet tabletta formájában is.

A legagresszívabb gyomnövény

- Sikeres kezelés esetén az allergiás tünetek már az első évben mérséklődnek, a második évben pedig már határozott javulás észlelhető - összegezte az eddigi tapasztalatokat Balogh Katalin. - Csökkenthető vagy megszüntethető a gyógyszeres kezelés, hosszabb távon megelőzhető a súlyosabb allergiás betegség, az asztma kialakulása, és nem következik be újabb allergénekre való túlérzékenység. A terápia alkalmazható még poratka túlérzékeny betegeknél is, de valamennyi esetben szükség van szigorú, folyamatos orvosi ellenőrzésre.

A szakorvos egyidejűleg hangsúlyozta, hogy súlyos asztmás betegeknél nem ajánlott a terápia. Az állatszőr-allergia esetén nem terjedt el az alkalmazása, rovarméreg-allergiában pedig ma is csak az injekciós forma használható.

- Az allergén specifikus immunterápia szezonális kezelése évente 50 ezer forintjába kerül a betegeknek - közölte az MTI-Press kérdésére az immunterápia- specialista. - Az uniós országok többségében, Magyarország és Románia kivételével, a kezelés 70-100 százalékát az egészségbiztosítás finanszírozza.

A civil szervezetek és a helyi önkormányzatok próbálnak forrást keresni a támogatásra. Az allergológus szakma és a betegszervezetek abban bíznak, hogy az immunterápia végül bekerül a támogatott kezelések körébe, ami azért is fontos lenne, mert Magyarországon a pollenallergiások közel 60 százaléka allergiás a parlagfűre, míg ez az arány a kevésbé fertőzött országokban mindössze 45 százalék.

- A parlagfű okozta szénanátha a mindennapi életvitelt is befolyásolja, csökkenti a teljesítőképességet, alvászavarhoz, kimerültséghez vezet - mutatott rá Balogh Katalin.

A parlagfű a legigénytelenebb, egyszersmind a legagresszívabb gyomnövény. Egy gabonaszállítmánnyal Észak-Amerikából került Magyarországra az 1920-as években. Rövid idő alatt megszokta az éghajlatot, ma már az egyik legelterjedtebb egészségkárosodást okozó gyomnövény. A mélyebb talajrétegekbe került magok akár 30-40 évig is csíraképesek maradnak. Kedvező feltételek mellett, ha a felszín közelébe kerülnek, ismét kikelnek, és növekedésnek indulnak.

Augusztusban a virágport a szél akár több 100 kilométeres távolságokra is képes eljuttatni. Október közepén átlagosan 3-4 ezer csíraképes magot érlel a növény, de kedvező feltételek mellett egyetlen tő akár a 60 ezer darabos termésszámot is elérheti.

A parlagfű elleni védekezés egyik leghatékonyabb módszere, ha virágzás előtt tőből kitépik a növényt a földből, kaszáláskor és kapáláskor pedig célszerű elvágni a gyökeret, hogy ne tudjon újra kihajtani.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!