Vigyázzon, mert ezek a gyógyszerek ronthatják az oltás hatékonyságát!
Bizonyos gyógyszerek rontják a koronavírus elleni vakcinák hatékonyságát - szakgyógyszerészünk, dr. Budai Marianna elmondja, melyek ezek.
USA-beli felmérések alapján a felnőttek 3 %-a szed olyan gyógyszert, aminek a szedése kisebb-nagyobb mértékben csökkentheti a Covid-19 elleni védőoltás hatékonyságát. Mutatjuk, hogy milyen hatóanyagokról van szó, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy a gyógyszeres kezelés se szenvedjen csorbát, és a Covid-19 elleni védelem is kialakuljon.
Immunszuppresszánsok, rákellenes és autoimmun betegségek gyógyszerei
A Covid-19 elleni vakcinákról rendelkezésre álló ismereteink egyre inkább gyarapodnak. Lassanként fény derül arra is, hogy bizonyos gyógyszerek szedése kedvezőtlenül befolyásolja a vakcinációt követő immunválaszt. Megeshet, hogy bizonyos gyógyszerek szedése esetén az immunválasz csökkent mértékű vagy elmarad, vagyis a vakcinától elvárt védelem nem alakul ki.
Elsősorban az immunrendszer működését is befolyásoló hatóanyagú gyógyszerek szedése lehet hatással arra, hogy kiépül-e a vakcinák jelentette, Covid-19-cel szembeni védelem. Az immunszuppresszáns gyógyszerek, illetve a rákellenes szerek ellene dolgozhatnak a védelem kiépülésének. Ezek a gyógyszerek jellemzően súlyos, krónikus megbetegedéseknél, szervtranszplantációnál alkalmazottak, és vényköteles patikaszerekről van szó.
Szervtranszplantációt követően szedett gyógyszerek
Akik új szervet kaptak/kapnak, azoknak egész életükön keresztül szedni kell immunrendszert befolyásoló, ún. immunszuppresszáns hatóanyagú gyógyszert (pl. ciklosporin, takrolimusz), annak a megakadályozására, hogy a szervezet kilökje a beültetett szervet. Vagyis, a gyógyszer megakadályozza azt, hogy a szervezet idegenként ismerje fel a transzplantált szervet, és támadást indítson ellene. Sajnos ezeknek a gyógyszereknek az is a hatása, hogy a szedésük alatt egyéb támadó ágensekkel szemben sem védekezik az immunrendszer, így például nem biztos, hogy kiépül a Covid-19 elleni vakcinák beadását követően a Covid-19-cel szembeni védelem.
Gyakori, hogy az immunszuppressziót szájon át adagolt szteroidokkal (pl. prednizon, dexametazon) valósítják meg. A szteroidoknak a tartós, nagy dózisú szedése is vezethet a vakcinák hatékonyságának a csökkenéséhez.
Autoimmun betegeknél alkalmazott gyógyszerek is vezethetnek ahhoz, hogy nem alakul ki a kellő mértékű, Covid-19 elleni védelem, hiába kapta meg a beteg az oltási sort előírás szerint. A reumatoid arthritisesek vagy a lupusban szenvedők gyulladáscsökkentő gyógyszerei is okolhatók a koronavírus elleni vakcinák hatékonyságának az esetleges csökkenéséért.
Felmerül a kérdés, hogy az asztmások, orrpolipos betegek stb. által használt szteroidok felelőssé tehetők-e a vakcinák hatásának az elmaradásáért. Úgy tűnik, hogy csak a szisztémás szteroid-alkalmazás, vagyis a szájon át szedett vagy intravénásan kapott szteroidok okozhatnak problémákat ezen a téren, és nagyon alacsony az esélye annak, hogy az orrba fújt vagy inhalált szteroidok is efféle kedvezőtlen hatással legyenek a vakcinációra.
A Pfizer sem hat mindenkinél
Arról, hogy a vakcináció hatékonyságának a csökkenése melyik hatóanyag, mekkora dózisánál és melyik vakcina vonatkozásában milyen mértékű, igen kevés információ áll csak rendelkezésre.
Nemrégiben jelent meg például egy közlemény, ami különféle gyógyszeres kezelések alatt álló szklerózis multiplex betegeknél vizsgálta a Pfizer/BioNTech vakcina hatásosságát. Azt találták, hogy az okrelizumabbal kezelt páciensek jelentős részénél nem alakult ki a humorális immunválasz, mindössze az okrelizumab-kezeltek 22,7 %-ánál lehetett igazolni a védő antitest-titert.
A fingolimoddal kezeltek szklerózis multiplex betegeknél pedig gyakorlatilag elmaradt a humorális immunválasz. Ez utóbbit azzal magyarázták, hogy a kezelt betegeknél igen alacsony volt a limfocita-szám (a vérben található, az immunvédekezésben szerepet játszó sejtek száma).
Mit lehet tenni?
Egyre több betegség és gyógyszeres terápia vonatkozásában jelennek meg az orvosok számára készült javaslatok, irányelvek. Az ezekben megfogalmazott útmutatások nagy, nemzetközi vizsgálatokon alapulnak. Ezekből kiderül, hogy javasolt-e bizonyos gyógyszeres terápiák alatt a Covid-19 elleni oltás felvétele, vagy előnyben részesítendő a gyógyszeres terápia folytatása, és csak annak befejezése után javasolt a vakcina, netán célszerű a gyógyszeres terápiában pár hét/hónap szünetet tartani, és beadható a vakcina.
Aki immunrendszerre ható gyógyszert, vagyis immunszuppresszánst, rákellenes gyógyszert, autoimmun betegsége kezelésére szolgáló gyógyszert szed, annak érdemes a kezelőorvosával is egyeztetni arról, hogy miként veheti fel a Covid-19 elleni vakcinát.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Forrás
(2) https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/17562864211012835
