Veszélyes szúnyog terjed: ha ilyen csíkosat lát, küldje be
Új csípőszúnyogok jelentek meg idehaza és fertőző betegségeket: sárgalázat és csonttörő lázat terjeszthetnek. A fajok felderítéséhez a segítségünket kérik.
A lakosság segítségét kéri az MTA Ökológiai Kutatóközpont. Nemrég arról írtunk, hogy egy új, szuperellenálló kullancsfajt, a Hyalomma kullancsot "körözik" kutatók. De most kiderült, hogy veszélyes, invazív szúnyogfajok is megjelentek Magyarországon, amelyek feltérképezésében mi is segíthetünk.
A csípőszúnyogok fertőzéseket terjeszthetnek
Magyarországon az ötven őshonos mellett három idegenhonos csípőszúnyogfaj jelent meg. A három inváziós faj az ázsiai tigrisszúnyog, japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Ezek közül a tigrisszúnyog az, amelyik a legtöbb kórokozóval kompatibilis. Ez azt jelenti, hogy amikor megcsíp minket, nemcsak a vérünket szívja, hanem nyálat is ürít belénk, így tudja megfertőzni az embert, ha a nyálmirigyében jelen vannak a kórokozók.
Ezek között vannak emberre is rendkívül veszélyesek, ilyen például a sárgaláz és a csonttörő láz, utóbbi a csonthártyát támadja, és olyan fájdalmat okoz, mintha csonttörésünk lenne – fejtette ki az Indexnek Dr. Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa. A központ Szúnyogmonitor néven tájékoztató weboldalt is létrehozott az inváziós fajokról, és a lakosság segítségét kéri: aki látja a három alábbi szúnyog valamelyikét, fotózza le és küldje be nekik, hogy az inváziós térkép elkészülhessen.
Ázsiai tigrisszúnyog
A tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon hófehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét és lábait egyaránt.
Milyen betegségeket terjeszt az ázsiai tigrisszúnyog?
Mivel opportunista, aktívan csípi mind az embert, mind az állatokat, amely jelenségnek jelentős szerepe lehet az állatról emberre történő kórokozók átvitelében. Laboratóriumban eddig 22-féle arbovírust (rovarok által terjesztett vírus) izoláltak ebből a fajból. Ezek közül humán egészségügyi szempontból a legjelentősebbek a dengue, vagy más néven csonttörő láz, a sárgaláz vírus, a nyugat-nílusi vírus valamint a japán encephalitis vírus. A 2006–2007-es olaszországi chikungunya-járvány során az ázsiai tigrisszúnyogot jelölték meg mint a járvány egyik vektora. Az ázsiai tigrisszúnyog potenciális terjesztője a Zika-vírusnak, ugyanakkor nemcsak vírusok, hanem fonálférgek vektoraként is ismert, így képes terjeszteni a kutyáknál és macskáknál jelentkező szív- és bőrférgességet.
Egyelőre a tigrisszúnyogból nincs olyan nagy egyedszámú populáció itthon, hogy ez tömegesen forduljon elő. Az Ökológiai Kutatóközpont a Szúnyogmonitorral kéri a lakosság segítségét az inváziós fajok terjedésének követésében, szúnyogpéldányokat és állatokról készült fotót is be lehet küldeni nekik.
Japán bozótszúnyog
A kifejlett bozótszúnyogok (Aedes japonicus) nagyobb testű csípőszúnyogok, mint a tigrisszúnyog vagy a koreai szúnyog: hat milliméter hosszúak. Testük fekete, melyet világos és sötétbarna pikkelyek díszítenek. A másik két inváziós szúnyogtól nagyobb méretén túl a tigrisszúnyoghoz képest kevésbé kontrasztos, világosabb színe is megkülönbözteti.
A japán bozótszúnyog tojásai rendkívül ellenállók, kibírják a fagyást és a kiszáradást is. Viszont a 30°C feletti hőmérsékletet nem bírják. A tojások hosszú ideig, akár évekig életképesek, várják, hogy a megfelelő hőmérsékletű pangóvíz lepje el őket, és akkor aktiválódnak. Nincs szükségük csak néhány liternyi vagy annál kevesebb pangó vízre: városi környezetben, gumiabroncsokban, madáritatókban, temetők sírvázaiban, esővízgyűjtő tartályokban, hordókban és öntözőkannákban is tenyésznek.
Milyen betegséget terjeszt a japán bozótszúnyog?
A rovarok által közvetített vírusok közül képes a Nyugat-nílusi vírust terjesztésére, amellyel Amerikában járványt is okozott. Számos laboratóriumban tesztelték, és kiderült, hogy az állat képes átadni a Japán encephalitis vírusát, a Chikungunya vírust, a Rift Valley-láz vírusát, a Sárgaláz vírusát és a Dengue vírusát is.
Koreai szúnyog
A koreai szúnyog (Aedes koreicus) teste barnás színű, lábai (akár az ázsiai tigrisszúnyogé) fekete-fehér csíkozású, a torán több sárgás/arany színű vonal is látható. Megjelenése nagyon hasonlít a japán bozótszúnyogéra, azonban a toron kirajzolódó mintázata és a lábakon található csíkok száma kissé eltérő (lásd alább). Tojása is nagyon hasonló, de keskenyebb és hosszúkásabb alakú, mint a tigrisszúnyog tojása.
A faj Európában először 2008-ban jelent meg. Hazánkban először 2016-ban Baranya megyében fogtak néhány koreai szúnyog fajba tartozó példányt, amely azóta több helyen is megvetette a lábát az országban (Baranya megye, Tolna megye, Budapest és környéke). Egyelőre keveset tudunk a faj szokásairól és igényeiről, de az őshonos szúnyogokkal ellenben nem csak az esti órákban, hanem nappal is aktívak és csípnek.
Milyen betegséget terjeszt a koreai szúnyog?
Eredeti elterjedési területén, Ázsiában potenciális terjesztője a japán agyvelőgyulladást (encephalitist) okozó vírusnak, valamint az elefántiázis (nyirokerek elzáródása) nevű betegséget okozó Brugia malayi parazita fonálféregnek, amely kórokozóktól Európában egyelőre nem kell tartanunk. Kísérletes körülmények közt beigazolódott, hogy képes terjeszteni a kutyák szív- és bőrférgességéért felelős Dirofilaria immitis és Dirofilaria repens fonálférgeket, melyek egész Európában, köztük hazánkban is komoly állategészségügyi kockázatot jelentenek, továbbá a Chikungunya láz vírust, amely Európába behurcolva Olaszországban és Franciaországban okozott több alkalommal is járványt.
Hogyan kerülnek ide az új csípőszúnyogok?
A klímaváltozás következtében egyre jobbak az életfeltételek ezeknek a fajoknak Magyarországon, de az ázsiai bozótszúnyognak az áttelelés sem probléma. A kontinensek között pedig a kamion- és hajóforgalom segítségével tudnak terjedni.
A Magyarországon megjelent három inváziós faj az eredeti élőhelyén odúlakónak számít, de képesek voltak a változásra, már nem feltétlenül van szükségük odúra, megfelel nekik olyan, nagyjából fél vagy egy deciliter méretű víztest, ami nem érintkezik a talajjal. Dr. Soltész Zoltán ideális tenyészhelyként említi az eldugult ereszcsatornát és a kinti szemetesek környékét is. Ha meleg van, és a tojások szintjét eléri a víz, 30 fok felett akár 1 hét alatt is el tudnak jutni a tojástól a repülő rovarig.
Forrás: index.hu, szunyogmonitor.hu
