Újabb vírus a láthatáron: szúnyogok terjesztik és agyvelőgyulladást okoz

Szúnyogok által terjesztett, agyvelőgyulladást okozó betegség jelent meg Ausztráliában - az ottani hatóságok egészségügyi figyelmeztetéseket adtak ki.

A hét elején több sertésfarmon is kimutatták a japán encephalitist (agyvelőgyulladást okozó vírus), ezt követően jelentették Queensland államban a megerősített emberi esetet, de emellett van még három feltételezett emberi fertőzés is Victoria államban - írta meg a Bloomberg cikke alapján a portfolio.hu.

Fontos, hogy a vírust szúnyogok terjesztik, a sertéshús fogyasztásával nem terjed, ahogyan emberről emberre sem.

A vírus miatti súlyos megbetegedés ritka, és a legtöbb ember nem mutat tüneteket, amikor megfertőződik, kis százalékban azonban súlyos betegséget is okozhat.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 68 000 japán agyvelőgyulladás klinikai esetét fedezik fel világszerte, ami 20 400 halálesetet okoz.

A legtöbb megbetegedés a világon Délkelet-Ázsiában és a csendes-óceáni régiókban összpontosul, néhány járvány széles körű sertésállomány-leölést, kényszervágást eredményezett ezekben a térségekben. Mark Schipp ausztrál vezető állatorvos a hét elején kiadott közleményében azt mondta, hogy ez az első alkalom, hogy Ausztrália déli részén észlelték a vírust.

Gyógyulási esély agyvelőgyulladás után - az orvos válaszol

Queensland illetékesei megerősítették a japán agyvelőgyulladás humán esetét, akit egy brisbane-i kórházban ápolnak - közölte pénteken az ország egészségügyi minisztériuma, amely országos jelentőségű fertőző betegségnek nyilvánította a helyzetet. A közlemény szerint több államban is tudomása van a minisztériumnak ismeretlen eredetű agyvelőgyulladásos esetekről, amelyeket arbovirális betegségek, köztük a japán agyvelőgyulladás miatt vizsgálnak.

Már folynak az intézkedések az érintett területeken a célzott oltások beadására, Ausztráliában két különböző vakcinát kínálnak a vírus elleni védelem érdekében – közölte a Mezőgazdasági, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium.

Az agyvelőgyulladás kialakulása

Az agyvelőgyulladás hátterében legtöbbször vírusok állnak, ám nem zárható ki a baktériumok okozta agyvelőgyulladás lehetősége sem. Magyarországon az agyvelőgyulladásos esetek többsége kullancsokkal és az általuk terjesztett vírussal hozhatók összefüggésbe; amelyek száma a statisztikák tanúsága szerint 2001 óra növekedő tendenciát mutat hazánkban (különösen Nógrád, Somogy, Zala és Vas megye számít fertőzött területnek ilyen szempontból).

Jezo-vírus: új, kullancs által terjesztett vírus terjed

Az agyvelőgyulladás tünetei

Az agyvelőgyulladás tünetei a legtöbbször

• magas láz,
• émelygés,
• hányás,
• fejfájás,
• koordinációs zavar

formájában jelentkeznek általában 1-2 hét lappangási idő elteltével. A betegek egy részénél nyaki merevség is beállhat.

Az agyvelőgyulladás diagnosztikája

Az agyvelőgyulladás diagnosztizálásához a kezelőorvos a szokásos laborvizsgálat mellett a gerincben lévő folyadék vizsgálatát javasolhatja. Emellett szükség lehet röntgenfelvétel készítésére, CT-, MRI-vizsgálatra is, valamint az agy elektromos tevékenységét feltérképező EEG-vizsgálatra.

Az agyvelőgyulladás lehetséges szövődményei

Megfelelő időben felismert és szakszerűen kezelt megbetegedés esetén az agyvelőgyulladás általában szövődménymentesen gyógyul. Kezeletlenség vagy késői felismerés esetén azonban nagy a visszafordíthatatlan agyi károsodások jelentkezésének kockázata. Ilyenkor rendszeresen jelentkező tudatzavar, személyiségváltozás vagy akár epilepszia is kialakulhat.

Az agyvelőgyulladás kezelése

Az agyvelőgyulladás kezelése tüneti kezelést jelent, ám nagyon fontos a betegség időben történő felismerése. A bakteriális eredetű agyhártyagyulladás antibiotikumokkal jól kezelhető, ám a vírusok okozta betegséggel szemben kevés gyógyszeres védelem alkalmazható.