Új módszerekkel gyorsabban állíthatók elő az influenza elleni oltóanyagok

A vírusszerű részecskékből (VLP-k) előállított vakcinák erősebb és hosszabban tartó védelmet nyújtanak az influenzavírusok ellen, mint a hagyományos oltóanyagok - állítják kutatók. Továbbá mivel sejtkultúrákban és növényekben is tenyészhetők, előállításuk fele annyi időbe kerül.

A korai kísérletek alapján a VLP vakcinák teljes védelmet nyújtanak mind a H5N1 madárinfluenzavírus, mind az 1918-as spanyolnátha vírusa ellen. Az új módszer segítségével a közegészségügy gyorsabban tud reagálni a fenyegető járványveszélyre. "A mostani H1N1 sertésinfluenzavírus szekvenciája az interneten már akkor elérhető volt, amikor a konkrét minták még nem voltak hozzáférhetők" - mondta el Ted Ross, a Pittsburgh Egyetem Vakcinakutató Központjának docense. "Mindössze 12 hét alatt elő tudtunk volna állítani VLP-oltóanyagot, míg a hagyományos vakcinákhoz konkrét vírusminták szükségesek és gyártásuk körülbelül kilenc hónapig tart."

A jelenleg használt, a szezonális fertőzések ellen védő influenzaoltások három törzsből állnak, amelyeket tojásokban tenyésztenek, majd kémiailag inaktiválnak. Mivel ekkor a vírus darabjaira esik szét, ezek nem váltanak ki olyan erős immunválaszt, mint a VLP-oltóanyagok. A vírusszerű részecskék kívülről olyanok, mint az élő vírus, azonban a burokban nem található örökítőanyag, így nem tudnak szaporodni, ám a valódi vírus ellen erős immunreakciót váltanak ki.

A szakértők még mindig vitatják, kit és milyen vírusok ellen kellene beoltani. Egyesek azt állítják, hogy a szezonális törzsekhez hozzá kellene adni a H5N1 vagy a spanyolnátha törzsét, amely valamennyi védelmet nyújhat a következő pandémia ellen, azonban mások szerint túl korai és költséges lenne beoltani az embereket egy olyan vírus ellen, amely talán sohasem alakul ki.