Tigrisszúnyogok: készüljünk egy lehetséges járványra? Itt a kutató válasza!
Idén már januárban megjelentek az inváziós szúnyogok.
A hazánkban megjelent ázsiai tigrisszúnyogot „halálos veszélyt” jelentő kórokozók hordozójának állítják be. A kutatók azonban eddig egyik vizsgált példányban sem találták meg a nyugat-nílusi lázat terjesztő kórokozót – monda Garamszegi László Zsolt biológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója és a Szúnyogmonitor program vezető kutatója.
Hogyan ismerhetjük fel a tigrisszúnyogot?
A tigrisszúnyogot viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj igen kontrasztos színezetű: testét és lábait egyaránt fekete alapon hófehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik. Mivel a hazai lakosság immunológiailag nincs felkészülve a tigrisszúnyog csípésére, előfordul, hogy a csípés helyén hevesebb immunreakció indul be, a szokásosnál jobban begyullad a bőrfelület. Ez azonban nem jelenti azt, hogy „fertőzött” szúnyogról van szó.
Előre lehet jelezni az inváziós szúnyogfajok hazai elterjedését?
A félszáz őshonos szúnyogfaj mellett mintegy tíz éve három inváziós faj is megjelent: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. A Szúnyogmonitor program keretében a lakosság által beküldött fotók és minták segítségével követhetjük nyomon, hogy az ország mely részein alakulnak ki stabil populációk. Ez azonban önmagában nem elegendő, ezért igyekszünk minél több helyről példányokat begyűjteni, és genetikai módszerekkel szűrni a különböző kórokozókra. Mivel a három faj elterjedési mintázata különböző, nem szabad őket "egy kalap alá venni". A program célja, hogy a kutatók meghatározzák, milyen környezeti igényekkel rendelkeznek ezek a rovarok, és ennek ismeretében megjósolhassák, mely területeken várható a fajok megjelenése.
Valós veszély?
Évente több ezer inváziós példányt fognak be az ország számos pontjáról, majd virológiai vizsgálatokat végeznek rajtuk. Eddig még egyetlen példányban sem találták meg például a nyugat-nílusi láz vírusát, míg az őshonos dalos szúnyog egyedeiben többször is azonosították ezt a kórokozót. Valószínűleg az utóbbi faj felelős az emberi megbetegedéssel járó hazai esetekért. Erre figyelni kell, mert például 2018-ban lezajlott egy, több mint 200 embert érintő fertőzési hullám, amelyben sajnos volt néhány halálos eset is. Jelen van tehát egy kórokozó, amelytől tényleg tartani kell, de a jelenlegi ismereteik szerint ezt nem az inváziós, hanem az őshonos fajok terjesztik Magyarországon. Attól, hogy egy veszélyesnek tartott szúnyogfaj itt él, még nem biztos, hogy a kórokozókat is terjeszti. Erre a legjobb példa a maláriaszúnyog, amelynek több faja is él náluk. A malária (mocsárláz) régen Magyarországon is közismert betegségnek számított, de az 50-es évekre sikerült kiirtani, és ma már egyáltalán nincs maláriaveszély.
Hogyan válik kórokozó-terjesztővé?
Ez a folyamat számos lépésből áll, és minden egyes lépés sajátos valószínűséggel bír a kórokozó átadása szempontjából. Ezeket a valószínűségeket kell összeszorozni ahhoz, hogy megbecsüljük egy járvány kialakulásának rizikóját. A nyugat-nílusi láz esetében például a kórokozó elsődleges gazdái a madarak. A szúnyognak először egy fertőzött madarat, majd egy embert kell megcsípnie. Ezért olyan szúnyogra van szükség, amely mindkét gazdát, madarat és embert is támad, és viszonylag gyakran találkozik mindkettővel. A tigrisszúnyog viszont leginkább emlősöket csíp, így csekély annak az esélye, hogy egy olyan példány csíp meg minket, amely korábban egy vírushordozó madarat táplált.
Enyhe volt a tél, sok lesz idén a szúnyog?
A sikeres áttelelés önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy szúnyoginvázió lesz. Ezt ugyanis a tavaszi-nyári időszak hőmérsékletének és csapadék mennyiségének együttes hatása is szabályozza. Így a szúnyogpopuláció nagyságát nehéz előre jelezni. Az viszont érdekes, hogy a Szúnyogmonitor programban idén már januárban érkezett bejelentés tigrisszúnyogról, míg eddig főként a késő nyár és kora ősz volt az aktív időszakuk.
Így védekezhetünk az inváziós fajok ellen
A tigrisszúnyogok nem igényelnek nagy vízfelületeket, mert „konténerköltők”. A ház körül található edényekben, hulladékban, játékokban összegyűlt esővízben szaporodnak. A leghatékonyabb védekezés az, ha megszüntetjük ezeket a potenciális tenyészhelyeket. Emellett ma már kaphatók hatékony biológiai alapú irtószerek is a kereskedelemben. A napnyugta környékén végzett szervezett szúnyogirtás viszont nem hatékony az inváziós szúnyogok ellen, mert ezek a szúnyogok egész nap aktívak.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a szúnyogok - ez az oka!
