Kiderült, hat népszerű strandon kifogásolható a víz minősége
Hányást, hasmenést, szem- vagy fülgyulladást is okozhat a nem megfelelő vízminőség.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) az Európai Unió minősítési rendszere alapján értékelte a hazai természetes fürdővizek minőségét. A strandok minősítése az európai uniós követelményeknek megfelelően négy év teljes adatsora alapján készült. A 2020-2023 évi adatok alapján a minősített hazai természetes fürdővizek 94%-a jó vagy kiváló.
Hazánkban 2023-ban 283 természetes fürdővizet tartottak nyilván. Ezek közül 177 kapott kiváló, 52 jó és 10 tűrhető minősítést. Kifogásolt kategóriába 6 strand (a dunakeszi Duna-parti strand; a gárdonyi Tini Strand; a makói Maros Kalandpart; a nyíregyházi Sóstó Tófürdő; a soltvadkerti Vadkerti tófürdő és a zalaegerszegi Gébárti-tó strand) került. Az idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű tavaink ‒ Balaton, Tisza-tó, Velencei-tó ‒ mellett található természetes fürdőhelyek többsége továbbra is kiváló besorolású.
A 28 nem besorolható fürdőhely többsége olyan új strand, amely még nem rendelkezik a minősítéshez szükséges teljes adatsorral, de vizüket szintén folyamatosan ellenőrzik a szakemberek. Néhány strand pedig nem üzemelt a 2023. évi szezonban (pl. építési munkálatok miatt), ezért nem kapott minősítést.
Az Európai Unió jelentése szerint a tagállamok, Albánia és Svájc mintegy 22 ezer fürdőhelyének vízminősége 85,4%-ban kiváló. A tengervizek és a hidegebb édesvizek minősége továbbra is kedvezőbb a melegebb álló- és folyóvizekhez viszonyítva; kedvelt nyári úticéljaink (pl. Horvátország, Görögország, Ciprus és Bulgária tengerpartjai, valamint Ausztria szabadvizei) legalább 94%-ban kiváló minősítést kaptak 2023-ban.
Így vizsgálják a víz minőségét
A kijelölt természetes fürdőhelyeket az üzemeltetők által megbízott laboratóriumok legalább évi négy alkalommal ellenőrzik, egyszer a fürdési idény előtt, majd a szezon során havonta legalább egyszer. A vízmintavétel mellett a helyszínen vizsgálják, hogy van-e a fürdőhelyen látható szennyezés, pl. kátránymaradék, üveg, műanyag, gumi, egyéb hulladék vagy intenzív hínárosodás. A sekélyebb, könnyen felmelegedő állóvizekben a vízvirágzásnak nevezett cianobaktérium burjánzás jeleit – a víz elszíneződését, habzását – is követik.
A természetes fürdővíz minősítése a szennyvíz eredetű baktériumok száma alapján történik, négy év legalább 16 eredménye alapján. Az értékelés a vízminőség ingadozását is figyelembe veszi, így megállapítható, hogy mekkora a szennyezés kockázata: a kiváló vagy jó minőségű fürdővizekben nagyon alacsony, a kifogásoltakon túl gyakori a biztonságos fürdőzéshez, bár ott sem folyamatosan rossz a fürdővíz minősége.
A fürdőzés csak kijelölt fürdőhelyeken biztonságos, azonban nem minden esetben lehet első ránézésre megállapítani, hogy kijelölt fürdőhelyen járunk-e. Vannak olyan helyszínek, ahol a feltételek adottak, mégsem jelöltette ki a terület tulajdonosa, és a szükséges vízvizsgálatokat sem végzik el. A kifogásolt, vagy a nem ellenőrzött vízminőségű fürdőhelyeken a fürdőzők elsősorban hányással, hasmenéssel járó megbetegedésnek, szem- vagy fülgyulladás kockázatának vannak kitéve.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Fertőzések nyáron: így kerülheti el őket a nőgyógyász szerint
