Szlávik: az első oltás utáni védettség gyorsan csökken
Mennyire fertőz, akit beoltottak? Mi történik, ha az első olts után fertőződünk meg? Mikor oltassuk magunkat, ha covidosak voltunk? Szlávik János válaszol
Szlávik János az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a vakcinákról, a 2. oltás fontosságáról, és arról, milyen enyhítéseket, mikor lehet megtenni.
A Dél-pesti Centrum Kórház infektológiai osztályának vezetője elmondta, hogy mivel 2021 végégig nem tartja esélyesnek, hogy hatékony, a koronavírust gyógyító gyógyszert kifejlesztenének, ezért az oltás jelenleg a megoldás.
Mennyire fertőz az, akit már beoltottak?
Szlávik elmondta, hogy ha egy oltott el is kapja a fertőzést, kisebb a továbbadás esélye, és annak is, hogy súlyos Covid alakuljon ki nála. Az infektológus hozzátette, hogy azon gyerek oltásán, aki a rizikócsoportba tartozik, tehát elhízott, szívbeteg, tüdőbeteg, érdemes csak elgondolkozni, de 12 év alatt nem érdemes gyermekeket oltani, ugyanis alig fertőznek. Egy izraeli kutatásra hivatkozva hozzátette: 10 év a korhatár, ami fölött a gyerekek elkezdhetnek fertőzni, de 16 éves kortól érik el azt a fertőzési szintet, mint egy felnőtt.
Mi történik, ha az első oltás után fertőződünk meg?
Szlávik egy angol kutatást említ, ami szerint az első oltás utáni 3. héten jelentősen csökken a betegség előfordulása és a kórházba kerülés valószínűsége, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz beteg, de azt sem, hogy biztosan nem lesz súlyos lefolyású. De tény, hogy 80 százalékkal kevesebb az esélye a súlyos Covidra annak, aki 3 héttel az első oltása után van. Hozzátette, hogy a védettség gyorsan csökken, ha valaki nem veszi fel a 2 dózist. 5-6 hét után még nagyobb a különbség az oltottak és oltatlanok kórházba kerülése, intenzív osztályra kerülése, elhalálozása között. Elmondta, hogy a 3 hetes megfigyelések a:
"Pfizerre, a Modernára és az AstraZenecára vonatkozik, de nagy valószínűséggel hasonló lesz a többi oltásnál is, hiszen az orosz oltás az Astra Zenecához hasonlít, a Janssen oltása az első oltást követő két-három hétben éri el ezt a bizonyos nyolcvan százalékot. Egyedül a kínai oltásról nincs ezzel kapcsolatban tapasztalatunk, de vannak olyan országok, ahol óriási mennyiségben oltották be az embereket és hasonló tapasztalatokról számolnak be."
Ha covidosak voltunk, mikor oltassuk magunkat?
Szlávik szerint vannak, akik azt vallják, hogy ha valaki átesett a fertőzésen, akkor a gyógyulást követő 2. héttől már megkaphatja az oltást, amíg mások úgy tartják, hogy a fertőződést követően 3 hónapot érdemes várni. Az infektológus 2-3 hónap várakozást javasol:
"ha valaki átesik a fertőzésen, jelen tudásunk szerint legalább hat-nyolc hónapig védett, de ha időközben kap egy koronavírus elleni oltást, akkor a védettsége elképesztő módon megemelkedik, és nagyon hosszú ideig kellő védelemben fog részesülni."
Kiemelte, hogy a post-Covidban szenvedőkön is segíthet az oltás, ugyanis sok esetben javulnak a tüneteik. Csökken a fejfájás, visszatér a fizikai aktivitás.
A főorvos szerint oltás után antitestet méretni felesleges, ugyanis a védettséget nem elsősorban az antitestek határozzák meg, hanem vannak neutralizáló antitestek, sejtes védekezés, ami sokkal bonyolultabb, nem lehet mérni egy egyszerű gyorsteszttel, de még egy egyszerű ellenanyag-vizsgálattal sem.
Mennyit számít valójában a maszk és a távolságtartás?
Szlávik elmondta, hogy ha valaki nem tartja be a biztonságos távolságot és egy méteren belül maszkhasználat nélkül egy fertőzöttel együtt van, akkor 16-18 százalékos a valószínűsége, hogy megfertőződik. Egy méternél ez már lecsökken 2-3 százalékra és 2 méternél már alig 1 százalék. De hozzátette, hogy minél többen lesznek oltottak, annál közelebb érünk a maszk nélküli mindennapokhoz, és akár kültéri rendezvényekkel is számolhatunk.
Hozzátette, hogy a koronavírus nyáron is terjed, a melegben és a napfényben, Indiára és a dél-amerikai országokra hivatkozott utalva az indiai-mutánsra is:
"Nem bízhatunk abban, hogy önmagában az időjárás megakadályozza azt, hogy nyáron ránk törjön egy negyedik hullám, akár egy másik mutánssal."
Lesz-e 4. hullám?
Szlávik az oltatlanoktól teszi függővé a 4.hullám súlyosságát, a mutánsok megjelenését, és példának Angliát hozza fel:
"A mutánsok akkor tudnak beférkőzni a társadalomba, ha sok olyan emberrel találkoznak, akik még egyáltalán nem találkoztak a koronavírussal, és ők azok, akik nem oltatták be magukat, zárt térben vannak, és esetleg a könnyítések miatt a maszkhasználat elhagyásával elindulhat egy ilyen járvány.
Angliára figyel most a világ, ahol még nincs meg a 60 százalékos átoltottság, felütötte a fejét az indiai mutáns, és most mindenki nézi azt, hogy nő-e az oltatlanok között a megbetegedések száma. Ez lesz a példája annak, hogy mi történne más országban, ha beüt egy olyan mutáns, amely új és sokkal jobban terjed az emberek között, mint a korábbi változat."
Ez is érdekelheti:
