Szeptembertől kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás!
Idén szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni oltás is, amit 13 és 16 hónapos korukban kapnak meg a gyermekek.
A bárányhimlő rendszerint enyhe tünetekkel, enyhe fejfájással, mérsékelt lázzal, rossz közérzettel kezdődő vírus (Varicella zoster) okozta megbetegedés, amelyet rövid időn belül kialakuló kiütések, hólyagocskák jellemeznek.
A bárányhimlő mint vírusos megbetegedés
A bárányhimlő rendkívül ragályos, cseppfertőzéssel terjedő megbetegedés, ami elsősorban a kezdeti szakaszban és a kiütések megjelenésekor fertőz, azaz akkor, amikor még sok esetben nem is diagnosztizálták a kórképet. Tény azonban, hogy a fertőzőképesség a pörkösödésig, azaz a kiütések beszáradásáig megmarad, a lappangási idő 10-14 nap. A tapasztalat azt mutatja, hogy általában ennyi idő telik el az egymással szorosabb kapcsolatban lévő személyek, például a testvérek megfertőződése között. A betegek többsége a 3-5 éves korosztályból kerül ki, majd őket követi gyakoriságban a 6-9 éves korosztály.
A bárányhimlő kezelésére gyógyszerek nem állnak rendelkezésre. Napjainkban a kiütések különféle szuszpenziókkal, oldatokkal való kenegetése már idejét múlt megoldás. A tünetek megjelenésekor mindössze néhány jó tanáccsal láthatja el az orvos a betegeket, mint például a körmök levágása, a kiütések kapargatásának és felülfertőződésének elkerülése érdekében, a direkt napfény kerülése, a habfürdős fürdés mellőzése.
A következmények akár súlyosak is lehetnek: „báránybőrbe bújt farkas”?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért van szükség egy olyan betegség elleni védőoltás kötelezővé tételére, aminek a lefolyása nem súlyos. A válasz a lehetséges következményekben rejlik.
Ritkán ugyan, de a bárányhimlő súlyos, akár életveszélyes következményekkel is járhat. Ezek között említhető a kiütések bakteriális felülfertőződése, a legyengült szervezetű egyéneknél a tüdőgyulladás fellépése. Óva int a tény, hogy kevesebb, mint minden 1000. betegnél idegrendszeri, agyi károsodások alakulhatnak ki, amik maradandóak, illetve halálos kimenetűek is lehetnek.
Bárányhimlő - akár súlyosak is lehetnek a szövődmények
Egyre kevesebb fertőzés – az oltásoknak köszönhetően
Az elmúlt években már felvehető volt, noha még nem volt kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás. Míg a 2000-es évek táján hazánkban évente körülbelül 40-50000 bárányhimlős esetet jelentettek, addig ezek száma az elmúlt évekre jelentősen csökkent. 2016-ban már „csak” 37843, míg 2017-ben 33381 esetet jelentettek. Az orvos által diagnosztizált bárányhimlős esetek a kötelezően jelentendő megbetegedések közé tartoznak.
Magyarországon a jelentett fertőző megbetegedések mintegy felét a bárányhimlő teszi ki. Valószínűsíthető, hogy a tényleges esetszám ennél magasabb. Előfordul, hogy míg az egyik gyermekkel az orvoshoz fordulnak a többgyerekes szülők a panaszok fellépéskor, addig a másikkal 10-14 nap elteltével, az ismert tünetek fellépésekor már nem, hiszen az orvos azt megelőzően már ellátta őket a kórkép kezelésére vonatkozó tanácsokkal.
2019. szeptembertől kötelező a bárányhimlő elleni oltás
A bárányhimlő elleni védőoltás kötelezővé tételével 12-re bővült az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások száma: a TBC, a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz, a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő, a Haemophylus influenzae B, a Hepatitis B, illetve a Pneumococcus elleni védőoltások mellett szeptembertől kötelező a gyermeknek beadatni a bárányhimlő elleni oltást is.
A bárányhimlő elleni oltást két részletben kapják meg a gyermekek: 13 és 16 hónaposan. Ez egyben azt is jelenti, hogy másfél éves koráig a gyermekeket ezentúl nem hatszor, hanem nyolcszor kell elvinni a gyermekorvoshoz a kötelező védőoltások felvétele miatt.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
