Szaglásvesztés, ízlésvesztés, erős megfázás - nem csak a covid okozhat tüneteket!
A közösségi korlátozások hirtelen kivezetésével újra egyre nagyobb teret nyernek a járvány közben háttérbe szorult légúti fertőzések.
Kemenesi Gábor, virológus írt arról, hogy a koronavírus után milyen vírusokkal számolhatunk, amik ugyan eddig is jelen voltak, de a háttérbe szorultak a covid miatt:
"Mi történik most a „kihagyott” vírusokkal?
A közösségi korlátozások hirtelen kivezetésével újra egyre nagyobb teret nyernek a járvány közben háttérbe szorult légúti fertőzések. Sokakkal fordulhat elő mostanság, hogy ugyan a SARS-CoV-2 fertőzésre jellemző tüneteket tapasztal magán, mégis negatív gyorsteszttel és PCR teszttel végzi.
A pandémia előtti időkben a populációs immunitást a gyakori "náthavírusok" ellen a „megfázásos” szezonok fenntartották. A mellékelt ábra jól szemlélteti, hogy a pandémia kezdetét követően az egyébként rendkívül sokszínű és diverz „náthavírusok”, illetve influenzavírusok miként szorultak vissza. A felmérés Amerikában készült, de a jelenség ábrázolására kiválóan alkalmas.
Mi várható tehát?
A náthavírusok csoportja több víruscsaládot és azok számos képviselőjét foglalja magában. Sajnos egyelőre itt is igaz, hogy egyelőre nem tudni miként és milyen hatással térnek vissza a megszokott, szezonális, hullámszerű terjedési mintázatukhoz. Mindegyik vírust vagy víruscsoportot külön érdemes kezelni, annyi azonban biztos, hogy több szezonnyi természetes immunizáció kihagyása után, várhatóan komolyabb „megfázásokra” készülhetünk. Nézzünk néhány két példát
RSV (respiratorikus szinciciális vírus)
A gyermekosztályok rémálma ez a vírus. Maga a vírus az akut légúti fertőzések egyik vezető kórokozója gyermekek (5 év alatt) és idősek körében. Már tavaly ősszel hallhattuk, hogy komolyabb esetszámokkal tért vissza a korábbi szezonokhoz képest. Az alább szemlézett cikk is ezt valószínűsíti és felhívja a figyelmet, hogy várhatóan a korábbiakhoz képest súlyosabb RSV járványokra kell számítani a következő szezonokban. A számok nyelvén beszélve, egy átlagos szezon során 100 ezer főre 355 megbetegedés jutott, míg ez a szám 2021-2022-ben 707-re emelkedett.
Influenza
Erről korábban már írtam egy posztot, azóta a szemlézett tanulmány egy komoly szakmai lapban publikálásra került. Az influenzavírusok esetében különösen fontos a világ behálózottsága = a nemzetközi utazások. Ez repíti világszerte, mozgatja és terjeszti a különféle influenzavírus törzseket. Ebből a bonyolult terjedési dinamikából végül évről-évre némelyik törzs dominánssá válik, az influenza monitorozó rendszer (ez világszerte folyamatosan méri mely törzsek vezetik a listát) az adott évi szezonális vakcina komponensét meghatározza. Érdekes módon a világméretű lezárások hatására a B/Yamagata influenza törzs úgy tűnik, hogy kihalt, ugyanis 2020 Április óta nem mutatható ki. A többi vírustörzs jól körül határolható földrajzi régiókban, lokális gócpontokba szorult (mellékelt térkép). Nem csupán beszorultak, de a genetikai változatosságuk is csökkent – ez érdekes tanulság és jól mutatja, hogy amennyiben egy vírus kevésbé tud terjedni, kevésbé is tud változni (ez fontos üzenet a mostani pandémiára vonatkozóan is!).
Az elmúlt szezonok kihagyásával a populáció általános védelmi szintje lecsökkenhetett. Az említett gócpontokból kiindulva pedig a következő szezon, várhatóan súlyosabb influenzavírus járványaival számolhatunk majd, így a vakcináció különösen fontos lesz.
Tanulságok
A következő szezonokban tehát, a légúti vírusok és fertőzések visszatérése várható, különösen fontos lesz - talán új normaként is értelmezhető lesz a beltéri maszkhasználat. Nagyon fontos, hogy nem célszerű hirtelen visszaengedni ezeket a vírusokat a társadalomba, a fokozatosság elve és az egymásra figyelés nagyon fontos tanulságok. Eközben pedig érkeznek a több kórokozó együttes kimutatására alkalmas gyorstesztek, mint előhírnökei a következő megfázásos szezonoknak."
Olvasson tovább! Az influenza miért nem igényel tüneti kezelést?
Források:
