Ezek lehetnek a kezeletlen skarlát szövődményei
Az antibiotikumok alkalmazása előtt veszélyes gyermekbetegség volt, de ma is komolyan kell venni, mert súlyos szövődményei is lehetnek.
A skarlát (régi nevén vörheny) baktériumok, leggyakrabban a Streptococcus pyogenes által okozott fertőző betegség, többnyire kisgyermekeket érint. A skarlát megbetegedést a közegészségügyi-járványügyi szolgálatnak be kell jelenteni. A lezajlott betegség nem feltétlenül alakít ki védettséget, az élet során többször is előfordulhat.
A skarlát okai
A skarlát kórokozói a Lancefield-csoport A-hoz tartozó streptococcus baktériumok, az esetek többségében a Streptococcus pyogenes, amely erythrogen toxint, azaz bőrirritációt, kiütést okozó anyagot termel. Erősen fertőzőképes, nem ritkán olyanok is továbbadják a fertőzést, akik maguk nem betegszenek meg, csak hordozói a kórokozóknak. A fertőzés a légutak váladékával, cseppfertőzéssel és közvetlen érintkezéssel terjed, szájon át, de a kórokozók a bőr sérülésein keresztül is behatolhatnak a szervezetbe. Óvodás- és kisiskolás gyermekek betegszenek meg leggyakrabban skarlátban, de felnőttkorban is előfordul. Csecsemőkorban az anyai eredetű ellenanyagok miatt ritka.
A skarlát tünetei
Néhány napos lappangási idő után jelentkeznek a tünetek: fejfájás, hidegrázás, émelygés, hasi fájdalom, hányás, magas láz, fájdalmas nyelés, torokfájdalom. A gyulladt, vörös, duzzadt, majd fehér lepedékes mandulákon gennyes tüszők is megjelenhetnek. A nyelven is fehér lepedék jelenik meg, később az ízlelőbimbók vörösen kiemelkednek, ez az ún. „málnanyelv”. A nyaki nyirokcsomók is duzzadtak, fájdalmasak. A skarlát bőrtüneteket, apró, sűrű élénkvörös pontokból álló kiütéseket is okoz, elsősorban a hajlatokban, de az egész testre kiterjedhetnek, többnyire az arc kivételével. A bőr érdes tapintású lesz, a kiütések helyén néhány nap múlva hámlás kezdődik.
A skarlát kezelése
A skarlát antibakteriális szerekkel, penicillinnel, antibiotikumokkal kezelik. Ez egy-két nap alatt hatásosan enyhíti a betegséget, de a szövődmények elkerülése érdekében tíz napig folytatni kell az antibiotikus kezelést. Tüneti kezelésként láz- és fájdalomcsillapításra, a mandulák és a garat gyulladásos tüneteinek helyi kezelésére, például a duzzanatot csökkentő, a nyelést megkönnyítő gargarizálásra lehet szükség. Ajánlatos sok folyadékot fogyasztani. A skarlát ellen védőoltás nincs, többször el lehet kapni, bár a korábbi streptococcusos fertőzések biztosíthatnak bizonyos fokú védettséget. A beteget a kezelés során legalább öt napig elkülönítik.
A skarlát lehetséges szövődményei
Fontos a megbetegedés korai felismerése és az időben elkezdett antibiotikum kezelés, mivel a későn elkezdett kezelés számos szövődmény kialakulásához vezethet.
A skarlát szövődménye gennyes középfülgyulladás, vesegyulladás, reumás ízületi megbetegedés, szívizomgyulladás illetve szepszis is lehet, de az antibiotikumos kezelés mellett ezek egyre ritkábban fordulnak elő.
Kezeletlen esetben a baktérium átterjedhet:
- mandulákra,
- bőrre,
- vesére,
- vérbe,
- tüdőre,
- középfülre.
Szövődményként kialakulhat:
- glomerulonefritis (vesegyulladás),
- rheumás láz,
- szívizomgyulladás,
- ízületi gyulladás,
- tüdőgyulladás,
- tályogképződés a mandulák körül,
- toxikus sokk szindróma,
- gennyes középfül gyulladás,
- agyhártyagyulladás.
A skarlát diagnosztizálása
A háziorvos a jellegzetes torok elváltozást és bőrtüneteket megtekintve következtethet a diagnózisra. Kevésbé egyértelmű esetben a torokváladék vizsgálatát rendelheti el.
Ilyenkor egy apró pálcával, melynek a végén vatta található, óvatosan áttörlik a garatképleteket, majd ebből laboratóriumban kitenyészthetik a baktériumot.
Skarlátra utalhat, ha a Streptococcus antigének kimutatására szolgáló gyors teszt pozitív.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!