"Sertésinfluenza" - egy évvel később... (H1N1 kronológia)
Néhány kulcsadat a H1N1 fertőzésről a tények és számok tükrében.
HÁNY EMBER FERTŐZŐDÖTT MEG?
Valószínűleg több százmillió. A fertőzöttek pontos számát sosem fogjuk megtudni, mert sok betegnek olyan enyhe tünetei voltak, hogy esetükről nem szereztek tudomást az egészségügyi szervek. A múlt század három nagy világjárványára alapozva a járványtani szakértők eleinte azt jósolták, hogy a világ 6,7 milliárdos népességének 30 százaléka fog megfertőződni az első évben. Christophe Fraser, az Imperial College London epidemiológusa szerint azonban a 10-20 százalék valószínűbb becslés. Az USA Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) becslése szerint az Egyesült Államokban január közepéig összesen 57 millióan fertőződtek, ami a népesség 20 százalékának felel meg.
A sertésinfluenza az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján 213 országban illetve térségben jelent meg. Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) szerint a déli féltekén, ahol jelenleg tél van, egyelőre nincs jele az esetek nagyszámú növekedésének, de a helyzet számos trópusi országban "ismeretlen és felmérhetetlen".
HÁNY EMBER VESZTETTE ÉLETÉT?
A H1N1 az első évben a vártnál sokkal kevésbé bizonyult virulensnek, halálozási aránya körülbelül a hagyományos szezonális influenzának felelt meg, némi területi eltéréssel. A WHO április 9-ig 17 700 sertésinfluenzával összefüggő, laborvizsgálattal megerősített halálesetről számolt be világszerte.
A szezonális influenza körülbelül félmillió emberéletet követel évente. A 20. század nagy világjárványaiban 1957-ben és 1968-ban egy illetve kétmillióan, 1918-1919-ben pedig közel 50 millióan haltak meg.
A sertésinfluenza eredetű halálesetek tényleges száma azonban valószínűleg sokkal magasabb, amennyiben az alapbetegségeknek illetve más kórokoknak tulajdonított halálozásokat is számításba vesszük.
A CDC adatai szerint csak az Egyesült Államokban február közepéig 17 100 ember halt meg a sertésinfluenzával összefüggő betegségben.
KIKET ÉRINTETT A LEGSÚLYOSABBAN?
A 65 éven felüliek kisebb valószínűséggel fertőződtek, mint a fiatalabbak, valószínűleg azért, mert ők már találkoztak valamilyen H1 törzzsel, amely rokonságban áll a 2009-es vírussal, és bizonyos védettséggel rendelkeznek az új vírustörzzsel szemben.
Ha azonban az idősebbek mégis megfertőződnek, esetükben az alapbetegségek, például a légzőszervi rendellenességek vagy szívbetegségek magasabb előfordulása miatt nagyobb a szövődmények és a halálozás kockázata.
A további veszélyeztetett csoportok közé tartoznak az elhízottak, a terhes nők, a két éven aluli gyermekek, és a krónikus asztmában, tüdőbetegségben vagy cukorbetegségben szenvedő bármilyen életkorú betegek.
MI TÖRTÉNT A VÉDŐOLTÁSSAL?
A világ tehetős országai egymilliárdnál is több adag H1N1 elleni oltást rendeltek 2009 végéig, de az Európai Klinikai Mikrobiológia és Fertőző Betegségek Társasága (ESCMID) szerint világszerte mindössze 300 millió ember kapta meg a védőoltást. Több százmillió dollár értékű készletet nem használtak fel, és rengeteg megrendelést mondtak vissza.
A CDC szerint az amerikai felnőttek mintegy 20 százaléka, és a 18 éven aluli gyermekek 37 százaléka kapta meg az oltást február közepéig, ami a népesség körülbelül negyedének felel meg.
Az Amerikai Neurológus Akadémián ebben a hónapban közzétett tanulmány szerint a H1N1 elleni oltóanyag biztonsági tulajdonságai rendkívül kedvezők. A Guillain-Barre-szindrómaként ismert neurológiai rendellenesség védőoltást követő eseteinek száma 3,5 fő/10 millió, ami alacsonynak minősíthető.
MIT TARTOGAT A JÖVŐ?
A sertésinfluenza jelenleg visszavonulóban van a mérsékelt övi területeken, bár a trópusi területeken a felügyeleti infrastruktúra hiánya miatt elég kaotikus a helyzet. A vírus viszonylag enyhe formában maradhat, ez esetben gyakorlatilag olyanná válik, mint egy szezonális influenza, amely ellen a meglévő védettség és a védőoltások elegendő védelmet nyújtanak.
A korábbi világjárványok alapján azonban az is elképzelhető, hogy a H1N1 törzs a következő influenzás időszakban, vagy akár az után is egy újabb, virulensebb formában jelentkezik, ezért érdemes megőrizni az éberséget.
"Mindenki azt hiszi, hogy vége van, de ez a vírus sajnos még nem pusztult el. Pályára állt, és nem tudhatjuk, mi lesz a fejlődésének vége" – nyilatkozta John Oxford, a londoni Queen Mary Orvostudományi Egyetem professzora. A szakértő szerint az új vírus "darwini szupervírus", amely gyorsan perifériára szorított más vírusokat.
