Rózsahimlő: így védekezhetünk ellene
Bár a rózsahimlő néhány generációval ezelőtt az egyik leggyakoribb gyermekbetegségnek számított, a védőoltás elterjedésének köszönhetően egyre kevesebb esetről tudunk. A védőoltás a legjobb módszer a védekezésre, és a legveszélyeztetettebb csoportok megvédésére.
Annak ellenére, hogy a rózsahimlő enyhe lefolyású gyermekbetegségnek számít, az ellene való védekezés rendkívül fontos, elsősorban azért, mert a várandós kismamák számára különösen veszélyes lehet. Amennyiben a terhesség 16. hete előtt fertőződik meg a kismama, jelentősen megnő a vetélés vagy halva születés rizikója, és a fejlődési rendellenességek kialakulásának esélye is. Minél korábban „találkozik” a magzat a vírussal, annál nagyobb a rizikó: a 12. hét előtt a fejlődési rendellenesség kockázata akár 90 százalékos is lehet! Az úgynevezett kongenitális (veleszületett) rózsahimlő szindróma (CRS) szív-rendellenességeket, szürke-, illetve zöld hályogot, vakságot és siketséget, kis születési súlyt, hepatitiszt és számos neurológiai zavart okozhat.
Rózsahimlő elleni oltás
A rózsahimlő ellen hatékony vakcina áll a rendelkezésünkre, a betegség elleni védőoltás az MMR-vakcina része (a másik két betegség, mely ellen ez a vakcina véd a kanyaró és a mumpsz). Az MMR-vakcinát hazánkban 15 hónapos kapják meg a kisgyerekek, majd 11 éves korban ismétlőoltásra kerül sor.
A védőoltásnak köszönhetően a rózsahimlős esetek száma szignifikánsan csökkent. Az 1960-as években, a vakcina bevezetését megelőzően az USA-ban 30 000 halva születés és 20 000 súlyos fejlődési rendellenességgel világra jött kisbaba volt a rózsahimlőhöz köthető, az egyik legnagyobb járványban pedig közel 58 000-en betegedtek meg. Köszönhetően annak, hogy egyre több helyen elérhető a védőoltás, az ENSz Egészségügyi Világszervezetének, a WHO-nak a jelentése szerint 9 év alatt 82%-kal csökkent az esetek száma a világon. Ennek ellenére, még mindig sajnos közel 100 000 kisbaba születik CRS-sel évente, elsősorban a fejlődő országokban, pl. Afrikában.