Rotavírus: nyolc uniós ország ingyen olt!
8 uniós országban és Norvégiában is a nemzeti védőoltási program része a rotavírus elleni ingyenes vakcina; 2015-ben további országok csatlakozása várható. Az EU-ban évente 3,6 millióan betegednek meg, 87 ezren kerülnek kórházba, sőt számos haláleset is előfordul rotavírus-fertőzés miatt A már oltó országokban töredékére csökkent a regisztrált fertőzések és a kórházi kezelést igénylő megbetegedések aránya; a RV-vakcinációt a WHO is ajánlja
Már 8 uniós ország és Norvégia nemzeti védőoltási programjának is része a rotavírus elleni ingyenes vakcina. Két év alatt mintegy megkétszereződött azon uniós országok száma, ahol az egészségügyi hatóságok államilag támogatott védőoltással előzik meg az évente 87 ezer embert – elsősorban kisgyermeket – kórházba kényszerítő vírus térnyerését.
A lázzal, hasmenéssel és hányással járó rotavírus-fertőzés főleg a 2 év alatti kisgyermekekre veszélyes. Az Egyesült Királyságban, ahol 2013 júliusában vették fel az oltási rendbe a rotavírus-vakcinát, már a bevezetést követő téli "rotavírus-szezonban" hatodára csökkent a regisztrált fertőzöttek száma.
Európában a rotavírus 3,6 millió ember megbetegedését okozza évente, közülük 700 ezren fordulnak orvoshoz a kínzó tünetek miatt. Nem szabad alábecsülni a rotavírus-fertőzés kockázatait, hiszen a betegek közül mintegy 87 ezren kerülnek kórházba, és sajnos még Európában is számos haláleset fordul elő a rotavírus-fertőzés következtében.
A betegség elterjedtsége, a súlyos szövődmények és a jelentős költségterhelés egyre több európai ország egészségügyi hatóságát készteti arra a döntésre, hogy a támogatott oltások közé emelje a vakcinát.
"A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete a prevenciót az egyik legfontosabb kérdésnek tartja, a kötelező és az ajánlott védőoltásokkal pedig mindig hangsúlyozottan foglalkozik. A védőoltások kiemelkedő jelentőségűek a gyermekek egészségének megőrzésében, ezért fontos, hogy azok minden életkorban – csecsemőkorban és később is – széles körben elérhetők legyenek" – foglalta össze dr. Muzsay Géza, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének alelnöke.
2012-ben még csak Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Luxemburgban, illetve 75%-os költségviseléssel Görögországban volt a nemzeti oltási program része a rotavírus elleni vakcina. Azóta már – az unió összlakosságának csaknem 30%-át kitevő három ország – az Egyesült Királyság, Észtország, Németország, illetve Norvégia is beemelte azt az oltási rendjébe.
A vakcina nemzeti oltási programba történő felvételét jelenleg is több ország vizsgálja, köztük Franciaország, Csehország, illetve az egyes régióiban már most is ingyenesen oltó Svédország.
Világszerte jelenleg 72 országban, köztük az Egyesült Államokban, Brazíliában, Dél-Afrikában, Szaúd-Arábiában, Ausztráliában és Új-Zélandon is az állami oltási programok része a rotavírus elleni vakcina. Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) adatai szerint évente félmillió ötévesnél fiatalabb gyermek halálát okozza a rotavírus-fertőzés.
Dr. Muzsay Géza elmondta: bár Magyarország helyzete egyelőre nem engedi meg, hogy minden védőoltás ingyenes legyen, a bevezetett kötelező és kötelezően felajánlott védőoltások prevenciós jelentősége kiemelkedő. Velük ugyanis nemcsak súlyos betegségek előzhetők meg, hanem az otthoni és a kórházi ápolási napok száma csökkenthető, ezért nemzetgazdasági jelentőségük is mérhető.
Magyarországon 2012-ben 5200 regisztrált esetet és éves szinten körülbelül félmilliárd forintos terhet írhattunk a rotavírus-fertőzések számlájára. Az elterjedtsége okán gyakran tévesen alábecsült betegség egy hazai felmérés szerint a legifjabbakat veszélyezteti igazán: 100 súlyos rotavírus-fertőzés miatt kórházban ápolt kisgyermek közül 61 két éven aluli.
Drasztikus csökkenés
Azokban az országokban, ahol a rotavírus elleni vakcina már korábban bekerült a nemzeti oltási programba, jelentős mértékben csökkent a megbetegedések, illetve a kórházi kezelések száma.
Az Egyesült Királyságban például 2013 júliusában vezették be az oltóprogramot, melynek révén a vakcinát az érintett korcsoport 87,5%-a kapta meg. Az immunizáció hatására a laboratóriumilag igazolt rotavírus-fertőzéses esetek száma már a következő "rotavírusszezonra" 67%-kal csökkent az előző 10 év átlagához képest.
Ausztriában 2007-ben került a nemzeti oltási programba a rotavírus elleni oltás. Az átoltottsági arány 2011-re elérte a 84%-ot, ennek köszönhetően az 5 évesnél fiatalabb gyermekeknél 73%-kal, az 1 év alatti gyermekek között pedig több mint 80%-kal (!) csökkent a kórházi ápolást igénylő esetek száma.
Belgiumban, ahol a rotavírusoltás 2007-ben lett az állami oltási program része, ugyancsak gyors ütemben, 80%-kal csökkent a megbetegedés előfordulása az 1 évesnél fiatalabb korosztályban. Itt 2008-ban már az 1 éven aluliak 90%-a részesült védőoltásban.
"A magas átoltottság előnyei egyértelműek. Nem szabad félvállról venni a betegséget, hiszen hazánkban is évente mintegy 2000 fertőzött szorul sürgősségi vagy kórházi ápolásra, csaknem kétharmaduk 2 éven aluli kisgyermek. Az európai pozitív példák is bizonyítják, hogy magas átoltottsággal ez a szám néhány év alatt a töredékére csökkenthető" – hangsúlyozta dr. Muzsay Géza.
Mi a megoldás?
A betegség megelőzésében a szájon át adható vakcina elsődleges fontosságú, mivel a hagyományos módszerek – mint például a higiénés viszonyok javítása, az elkülönítés vagy a különböző fertőtlenítő eljárások – nem kellően hatékonyak a rendkívül ellenálló rotavírussal szemben.
A németországi Robert Koch Intézet álláspontja szerint a rotavírus évről évre jelentős anyagi és szakmai terhet jelent az egészségügyi ellátórendszernek, a fertőzések számát pedig csak egy átfogó védőoltási program bevezetésével lehet csökkenteni. Úgy vélik, minden szülőnek meg kell adni a lehetőséget, hogy támogatott vakcinával védhesse meg gyermekét és családját a rotavírus-fertőzéstől.
Az ír egészségügyi hatóság ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a magas előfordulási arány miatt – 5 éves koráig szinte minden kisgyermek átesik a betegségen – jelentős aluljelentettség is tetten érhető a statisztikákban.
Franciaországban például a kórházi jelentések szerint körülbelül 14 ezer 3 éven aluli kisgyermek kerül kórházba évente a rotavírus okozta tünetek miatt, és sajnos 7-17 gyermek nem éli túl a betegség súlyos szövődményeit.
A rotavírus szövődményei miatt kórházban ápolt betegek gyakran kiindulópontjai az úgynevezett nosocomiális rotavírus-fertőzésnek, melyben egyéb betegségek, leggyakrabban légúti fertőzések miatt kórházba került gyermekek fertőződnek rotavírussal. A rotavírusszezonban ez a leggyakoribb oka az egészségügyi ellátással összefüggésbe hozható – kórházban szerzett – gyermekkori (nosocomiális) fertőzéseknek.
A rotavírus elleni vakcinákról
Hazánkban kétfajta – két- és háromadagos – fájdalommentes, szájon át adható rotavírus elleni oltóanyag van forgalomban. Mindkét vakcina első adagja már 6 hetes kortól adható, de a rotavírus elleni vakcinák esetében létezik az alkalmazásnak felső határa is. A kétadagos, állati eredetű komponens nélküli, legyengített humán vírust tartalmazó oltóanyag vakcina segítségével már 12 hetes korra kialakítható a védettség, a háromadagossal pedig 4 héttel később. A kétadagos vakcina igazoltan hét rotavírustörzs ellen véd, a háromadagos oltóanyag 5 törzs ellen nyújt védelmet.
A vakcinák korai alkalmazásának előnye, hogy a következő súlyos, kórházi kezelést igénylő betegséget csaknem 100%-ban kivédik.
