Epernyelv, kiütések, torokfájás: ezek lehetnek a skarlát tünetei
A skarlát tünetei részben a torkot, részben pedig a bőrt érintik.
A skarlát bakteriális eredetű fertőző betegség, mely leggyakrabban a gyerekeket érinti. Jellegzetes tünetei vannak, például a nyelv megduzzadása, a testszerte megjelenő kiütések, a torokfájás és a magas láz.
A skarlát okozója a Streptococcus pyogenes (a Streptococcus A csoportba tartozó) nevű baktérium. A skarlát a bakteriális fertőzés miatt kialakuló torokgyulladás vagy bőrgyulladás után alakul ki, a fertőzöttek nagyjából 10 százalékában. Vagyis, a skarlát viszonylag ritka betegség a bakteriális eredetű torokgyulladáshoz képest. Ez utóbbi gyakori lehet a gyerekek között, különösen a téli, kora tavaszi időszakban. A skarlát is az 5-15 éves korosztályt érinti a legtöbbször, de természetesen fiatalabbak és idősebbek is megbetegedhetnek.
Mikor jelennek meg a skarlát tünetei?
A lappangási idő a bakteriális torokgyulladás esetében 1-7 nap (ritkábban ennél kevesebb, 12 óra is lehet). A torokgyulladásra jellemző tünetek, a láz, a fáradékonyság, a torokfájás után 12-48 órával alakulnak ki a skarlátra jellemző tünetek, elsősorban az ún. eper- vagy málnanyelv és a bőrkiütések.
Epernyelv, kiütések, torokfájás: ezek jellemzőek a skarlátra
A skarlát tünetei egyrészt a toroktájékot érintik, másrészt bőrtüneteket okoznak. A torokfájás, a nyelési nehézségek, a magas láz, a duzzadt és élénkvörös mandulák, illetve a duzzadt és érzékeny nyaki nyirokcsomók megelőzhetik a bőrtüneteket, de velük együtt is megmaradnak.
Más, felső légúti fertőzésekkel ellentétben a bakteriális torokgyulladás és a skarlát nem jár együtt köhögéssel, orrdugulással, orrfolyással, kötőhártya-gyulladással vagy hasmenéssel.
A skarlátra nagyon jellemző a málna- vagy epernyelv. Ilyenkor a nyelven először fehér váladékréteg alakul ki, a nyelv papillái (ízlelőbimbói) megduzzadnak, kipirosodnak és kiemelkednek a nyelv felszínéből. Ez okozza az eperre vagy málnára emlékeztető elváltozást. Néhány nap múlva a nyelvet borító fehér réteg eltűnik, ám a kipirosodás, a papillák megnagyobbodása megmarad.
A nyelv elváltozása mellett a kiütések is igen jellemzőek lehetnek a skarlátra. Az apró, piros kiütések az egész testen megjelenhetnek. Érintésre, nyomásra a pirosság kifehéredhet. A kiütések felülete érdes, smirglire (csiszolópapírra) emlékeztet. A kiütések megjelenése is jellegzetes mintázatot mutathat: először a hajlatokban, a könyökhajlatban vehetőek észre, majd a törzsön, később pedig a karokra és a lábakra is átterjedhet. Az arcon, a talpon, tenyéren nincsenek kiütések. Az arc azonban kipirulhat, a száj körül pedig sápadt rész figyelhető meg. Szintén segítheti a betegség diagnosztizálását az ún. Pastia-vonal (-csík, -jel), mely a hajlatokban észrevehető, egy vagy több piros csík.
Meddig maradnak meg a skarlát tünetei?
A bőrkiütések általában 1 héten belül elhalványodnak, ám arra, hogy teljesen eltűnjenek, többet kell várni. A bőr ugyanis csak a teljes hámlást követően nyeri vissza eredeti állapotát, ami heteket is igénybe vehet. A hámlás általában az ujjak és a lábujjak végén, illetve az ágyéki területen figyelhető meg a legjobban.
Mindenkinél ugyanazok a skarlát tünetei?
Bár a gyerekeknél általában nagyon hasonlóan alakul a betegség lefolyása, előfordulhatnak eltérések, például egy-két tünet elmarad. Atipikus lehet a skarlát az 5 évesnél fiatalabbaknál, illetve a kisbabáknál. Esetükben gyakran nincs magas láz, vagy az egyetlen tünet a nyűgösség és étvágytalanság.