Pestis, kolera, himlő: ma is félnünk kell ezektől a betegségektől?
A legpusztítóbb járványokat okozó betegségekről, a pestisről, koleráról, himlőről, lepráról mindenki hallott, ha másutt nem, a történelemórákon. De tényleg csak a múlt tanulmányozása során találkozhatunk ezekkel, vagy valós veszélyt jelentenek?
A fertőző betegségek a történelem kezdete óta rendkívül szorosan kapcsolódnak a civilizációhoz, a járványok fontos mozgatórugói lehettek az emberi fejlődésnek, és jó néhány esetben döntött egy-egy, nemzetek sorsát befolyásoló kérdésben aprócska kórokozó. A járványok több millió ember halálát okozták, és a mai napig félelemmel gondolhatunk olyan betegségekre, mint a pestis, a kolera, a vérhas, a lepra, a gyermekbénulás vagy a himlő. De valóban félnünk kell ezektől a betegségektől? Van esély arra, hogy mi magunk is megfertőződjünk?
Betegségek a múltban és a jelenben
Meglepő, de a leghírhedtebb betegségek közül jó néhánnyal bizony a mai napig találkozhatunk, és bár nagyon kicsi az esély arra, hogy hazánkban pestis- vagy kolerajárvány tör ki, a világ más részein sok millió ember érintett lehet, és évente több százezren halnak meg ezek miatt az elfeledettnek hitt betegségek miatt.
A pestis (bubópestis, tüdőpestis) okozta talán a leghíresebb járványt, a 14. században Európában pusztító Fekete Halált, mely közel tíz év alatt 50 millió emberéletet követelt. A becslések szerint a népesség mintegy 60 százaléka lett a pestis áldozata. Természetesen, korábban és később is voltak nagy pestisjárványok, a feljegyzések szerint az utolsó 1855-ben, mely 12 millió ember halálát okozta Indiában és Kínában. Kisebb járványok, néhány halálos áldozatot követelő esetek pedig a mai napig vannak, elsősorban Ázsiában, Peruban, Madagaszkáron és más, fejlődő országokban. A USA néhány tagállamában is viszonylag gyakori a pestis, évente néhány esetet regisztrálnak. Legutóbb Kínából érkeztek hírek arról, hogy hárman is megbetegedtek bubópestisben, illetve a jóval súlyosabb tüdőpestisben. Hazánkban, illetve Európában évtizedek óta nem volt pestises beteg.
A súlyos hasmenést, kiszáradást okozó kolera viszonylag friss betegségnek tekinthető, az első nagy járvány csak az 1800-as évek első felére tehető, azóta azonban hét járvány zajlott le, az utolsó pedig jelenleg is tart. Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában évente közel 5 millióan fertőződnek meg, a halálesetek száma pedig a 130 000-et is elérheti. Szerencsére, ma már hatékony módszerek állnak a rendelkezésünkre a kolera megelőzésére és kezelésére egyaránt. Az EU-ban 2013 és 2017 között 85 esetet regisztráltak, a legtöbbet Nagy-Britanniában. Minden esetben utazás során fertőződtek meg a betegek, vagyis európai járványtól nem kell tartani.
A lepráról (Hansen-kórról) már a Bibliában is említést tesznek. Ez a félelmetes, idegrendszeri károsodással és szövetelhalással járó betegség akár évtizedekig lappanghat. Annak ellenére, hogy a lepra kevésbé virulens, vagyis kicsi az esély a fertőződésre, a betegséget évszázadokon keresztül komoly stigmák kísérték, a benne szenvedőket kiközösítették, elutasították. A Hansen-kór gyógyszerekkel jól kezelhető, bár a terápia igen hosszadalmas, akár fél évet is igénybe vehet. Az évente diagnosztizált új esetek száma folyamatosan csökken, 2018-ban nagyjából 208 000 betegnél állapították meg a leprát. A leginkább érintett országok Brazília, India és Indonézia, de Európában is jelen van a lepra, igaz, évente 50-nél kevesebb érintettet diagnosztizálnak. Minimális az esély arra, hogy hazánkban valaki Hansen-kóros legyen, többek között azért, mert a kórokozóval találkozók alig 5 százalékánál alakul ki a betegség.
Ami ma is pusztít
Ha a legtöbb halálos áldozatot követelő fertőző betegségeket próbáljuk felsorolni, három kiemelkedik ezek közül. Mindhárom évezredek óta ismert az emberiség előtt, ugyanakkor a mai napig százmilliókat fertőznek meg és több százezer halálos áldozatot követelnek évente.
Az influenza hazánkban is rendszeresen visszatérő vendég, jellegzetes felső légúti tünetekkel jár, és bár a legtöbb ember egy-két hét alatt túlesik rajta, a fokozott rizikócsoportba tartozóknál (így a kisgyermekeknél, az időseknél, a krónikus betegeknél) nagyobb a szövődmények lehetősége. A WHO becslései szerint évente 3-5 millióra tehető azoknak a száma, akiknél az influenza súlyos tüneteket okoz, és 300 000 fölött van a halálos áldozatok száma. Az influenza okozta a történelem talán legpusztítóbb járványát is, az 1918-1920 közötti spanyolnáthát, melyben a becslések szerint 50 milliónál is többen haltak meg.
Hazánkban évekig nem volt kanyaró, ám nemrég ez a betegség is visszatért. Sokan ártatlan gyermekbetegségnek tartják, és a fertőzöttek többsége valóban viszonylag könnyedén átvészeli, de az esetleges szövődmények rendkívül súlyosak, akár halálosak is lehetnek. A kanyarót különösen veszélyessé teszi, hogy rendkívül virulens, vagyis nagy a fertőzőképessége. Emellett pedig a kanyarót okozó vírus az immunrendszer működését is képes befolyásolni: elpusztítja azokat az antitesteket, melyek más, korábban megismert fertőző betegségek elleni védelmet biztosítják, és akár évekre képes legyengíteni a szervezetünk védekezőképességét. A kanyaró ellen nagyon hatásos védőoltás elérhető, sokan azonban megtagadják ennek beadatását. Ennek következményeként egyre nő a kanyarós esetek száma, és 2019 első felében a világ szinte minden részéről jelentettek kisebb-nagyobb kanyarójárványt.
Szinte nem is lehet felmérni, hány ember halt meg maláriában az elmúlt 3000 évben, a betegségre utaló első jeleket ugyanis már az ókori Egyiptom leleteiben is találhatunk. A WHO becslései szerint évente 210-230 millió új megbetegedés történik, és legalább 430 000 halálos áldozata van a maláriának. A betegek többsége 15 éven aluli gyermek. A malária az afrikai, szub-szaharai országokat érinti a leginkább, de a világ szinte minden országában regisztráltak betegeket. Hazánkban az elmúlt években 20 alatt volt a maláriás betegek száma, és ők is külföldön fertőződtek meg.
Eradikációs törekvések
A szakemberek évtizedek óta küzdenek azért, hogy bizonyos fertőző betegségeket eradikáljanak, vagyis elérjék azt, hogy a globális népességben ne legyen fertőzés, ne találkozhassunk a kórokozóval. Ez hosszadalmas és nagyon bonyolult folyamat, hiszen nemcsak epidemiológiai vagy virológiai szempontokat kell hozzá figyelembe venni, de politikai, gazdasági, ökológiai tényezőket is. Az emberre veszélyes betegségek közül eddig csak a himlőt sikerült eradikálni, az utolsó eseteket 1977-ben diagnosztizálták. A himlő eradikálásában kulcsfontosságú szerepe volt a védőoltásnak. A betegség az egyik leghalálosabbnak tekinthető az emberi történelemben, a becslések szerint még az 1960-as években is közel 15 millió esetet regisztráltak, és csak a 20. században 300 millió ember haláláért volt felelős a himlő. A túlélők bőrét örökre elcsúfították a sebhelyek, és rengetegen vakultak meg a fertőzés szövődményeként.
Jelenleg kilenc olyan betegség van, melyek eradikálása folyamatban van, illetve potenciálisan eradikálhatóaknak tekinthetjük őket. Az előbbi csoportba tartozik a gyermekbénulás (poliomyelitis), az elmúlt közel negyven évben a diagnosztizált esetek száma 52000-ről 33-ra csökkent. A legújabb hírek szerint a három „vad” poliotörzsből kettőt már sikerült eradikálni.
A globális eradikáció mellett természetesen jó néhány olyan betegség van, mely egy-egy országban, régióban eltűnik. Például Izlandon, Máltán vagy Japánban évtizedekkel ezelőtt sikerült eliminálni a veszettséget. Az ÁNTSZ jelentése szerint hazánkban évek óta nem volt rózsahimlős megbetegedés. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a betegségek vissza is térhetnek, mint azt a kanyarós esetek számának növekedése bizonyítja.
Olvasson tovább! Megfázott vagy influenza gyötri?
Számíthatunk-e új járványokra?
A globális felmelegedés és a klímaváltozás egyik következménye, hogy bizonyos kórokozók egyre nagyobb területen terjedhetnek el, mert az őket hordozó ún. vektorok, pl. szúnyogok vagy kullancsok sokkal több helyen találnak maguknak ideális élőhelyet. Az árvizek, nagy esőzések miatt megnőhet a szennyezett vízzel terjedő fertőzések rizikója. A klímaváltozás közvetlenül a kórokozókra is hatással lehet. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az emberi szervezetet is megviselhetik a környezet változásai, és emiatt a fertőzésekre is fogékonyabbak lehetünk.
Jó példa az új betegségek terjedésére a nyugat-nílusi láz. A szúnyogcsípéssel terjedő fertőzés hosszú ideje jelen volt hazánkban is, ám évente csak néhány esetet diagnosztizáltak. Az elmúlt években azonban a kedvező, meleg és esős időjárás miatt sokkal több volt a betegséget is terjesztő szúnyog, így a fertőzések száma is a sokszorosára nőtt. Míg 2014-ben alig 10-en betegedtek meg nyugat-nílusi lázban, 2018-ban már 225-en.
A szakemberek szerint valószínűsíthető, hogy a jövőben még több embert veszélyeztet majd a malária, a Lyme-kór, a sárgaláz, a nyugat-nílusi láz, a dengue, a pestis, a kolera, és gyakoribbak lehetnek az ételmérgezéses járványok is.
