Paraziták miatt is lehet gyulladás a bélben: ilyen tünetek jeleznek bélférgeket

2024.05.18.

Egészségkalauz

paraziták Parazitafertőzés galandféreg bélférgesség orsóféreg

parazita bélféreg jele bélben gyulladás tünet

A paraziták puszta jelenlétükkel a belek, az epevezeték vagy a nyirokerek elzáródását okozhatják.

A paraziták súlyos fertőzés esetén a testet fontos tápanyagoktól fosztják meg, ami könnyen alultápláltságot eredményezhet. Néhány fajtája vérzést idéz elő a bélben, aminek következménye a folyamatos kis mennyiségű vérvesztés miatt kialakuló vérszegénység.

Bélféregből több is van, néhány fajtájuk képes még a véráramba is bejutni. Hogyan jutnak a szervezetünkbe, és melyek a bélférgesség tünetei?

Férgek a bélben

Az ember emésztőszervrendszerében élősködő férgek okozta betegségeket nevezzük bélférgességnek. A fertőzés lehet teljesen tünetmentes, máskor a parazita táplálékot, vitaminokat von el a szervezettől, más esetben anyagainak közvetlen vagy allergiázó hatása révén okoz igen változatos tüneteket. A lárvák, mint az emberi szervezet számára idegen testek, az érintett szervekben gyulladásos gócokat hoznak létre.

A bélférgesség tünetei

Étvágytalanság,
a testsúly csökkenése,
hányinger, hányás,
csalánkiütés,
vérszegénység,
hasmenés,
hasi nyomásérzékenység,
a teljesítőképesség csökkenése.

A férgeknek általában két csoportja okoz emésztőrendszeri fertőzést: az orsóférgek és a laposférgek (plathyhelminthes), melynek egyik legelterjedtebb fajtája a galandféreg. Világszerte az összes fertőzéses megbetegedés közül a féregfertőzés okozza a legtöbb megbetegedést.

Orsóféreg (Ascaris lumbricoides)

Az orsóféreg fertőzés több mint egy milliárd(!) embert érint. A féreg petéit tartalmazó étel vagy víz fogyasztásával jut be a szervezetbe. A peték a bélben kikelnek, majd a lárvák a bél falán átfurakodva bejutnak a véráramba. A tüdőt elérve felköhögjük, majd ismét lenyeljük őket, ezzel ismét visszakerülnek a bélbe, ahol a lárvák férgekké fejlődnek, majd elkezdenek szaporodni. A kifejlett példányok hossza kb. 25-30 cm, átmérője 2-6 mm. Egyetlen nőnemű orsóféreg naponta akár 250 ezer petét képes lerakni, melyek általában az ürülékkel távoznak, és a talajban várják, míg újabb gazdaszervezetet találnak.

A bélféreg fertőzések tünetei többnyire enyhék. Jelentkezhet hasi fájdalom, hányinger, súlyvesztés, hasmenés. Néhány esetben köhögés és enyhe láz előfordulhat, mikor a férgek keresztülhaladnak a tüdőn. A bélben, nagy számban jelen lévő férgek akár bélelzáródást is okozhatnak. Előfordul, hogy a férgek vándorolnak az emésztőrendszerben, bejutnak az epevezetékbe vagy a vakbélbe, és epevezeték- vagy vakbélgyulladást okoznak.

A diagnózist laboratóriumi körülmények között, székletmintából állapítják meg a pete vagy a kifejlett féreg vizsgálatával. Az orsóféreg fertőzés gyógyszerekkel hatékonyan kezelhető. Az ürülék higiénikus kezelése nagyon fontos szerepet játszik a féregfertőzések terjedésének kontrollálásában. Néhány országban a gyermekek kampányszerű tömeges kezelésével próbálják csökkenteni a népesség fertőzöttségét.

Galandféreg (Taenia solium)

Ez a fajta féreg lapos, szalag-szerű, akár a 10 méter hosszúságot is elérheti. Egy-egy példánya akár ezer szegmensből is állhat és mindegyik szegmens külön-külön képes reprodukálódni. Hermafroditák, azaz mindegyikük tartalmazza a női- és férfi szaporító szerveket. A galandféreg fertőzés Észak-Európában, Oroszországban, Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában a legelterjedtebb. A bélben szaporodnak, a kifejlett, petékkel teli szegmensek leválnak a féregről, hogy a végbélen keresztül elhagyják a szervezetet és a talajban várják, míg újabb gazdaszervezetre találnak. Ezek általában növényevő állatok – marha vagy sertés. A peték kikelnek az állat bélrendszerében, a lárvák keresztülfurakszanak a bélfalon, bejutva a szövetekbe, izmokba, ahol cisztákat okoznak.

Az emberi fertőzés a nyers vagy félig átsült hús elfogyasztásakor történik. A kifejlett példányokkal történő megfertőződés általában tünetmentes, vagy enyhe tünetekkel jár. Hasi fájdalom, súlyvesztés, vagy hányinger előfordulhat. Azonban ha a pete jut be az emberi szervezetbe, csak úgy, mint az állatok esetében a bélrendszerben kikel, a bélfalat átfúrva bejut a szövetekbe, ahol ciszták kialakulását okozhatja. Ennek következménye már lehet epilepszia vagy hydrocephalus (víz az agyban). Ugyanakkor sok embernél egyáltalán nem okoz semmilyen tünetet a cysticercosis (borsókakór), a galandféreg lárvája magától elhal.

A diagnózist székletből vett minta megfigyelésével állítják fel, a fertőzés gyógyszerrel kezelhető.

Természetes módszerek hányinger ellen - olvasson tovább!

Vérmétely (Schistosoma haematobium)

Világszerte kb. 200 millió embert érintő fertőzés, melyet szintén egy parazita okoz. A férgek 15-18 mm hosszúak. Petéi a vízben kelnek ki, a lárvák megfertőzik a folyóvizekben élő csigákat, melyek szervezetében apró, önálló életre képes, mozgékony élősködőkké fejlődnek. A megfertőzött vízi csigákkal teli vízben úszkálva az apró paraziták behatolnak az ember bőrébe. Mivel a csigák a lassú vizekben élnek, így kevés a megfertőződés valószínűsége sebesen robogó folyókban.

A paraziták a bőrön keresztül bekerülnek a véráramba, majd a tüdőn keresztül eljutnak a máj körüli vérerekbe, majd onnan a húgyhólyagba és a belekbe. A véráramban való vándorlásuk közben érett példányokká fejlődnek, majd a lerakott petéik a vizelettel vagy széklettel távoznak a szervezetből. A bőrbe való behatolásuk helyén viszkető kiütést tapasztalhatunk, mely nagyjából egy hét alatt elmúlik. Ugyanakkor vándorlásuk közben roncsolhatják a májat, vagy a lépet.

Kutya hengeresféreg (Toxocara canis)

A hengeresférgesség általában kutyákat és macskákat fertőz meg. Ezen kívül a féreg könnyen megfertőzheti az ürülékkel szennyezett homokozóban játszó gyermekeket. Fertőzést okozhatnak a mosatlanul fogyasztott zöldség- és gyümölcsfélék is. Ez a fajta parazitafertőzés elég gyakori a fejlődő országokban, de az USA egyes részein is érinti a gyerekek kb. 20%-át. Legtöbb esetben nem okoz semmilyen tünetet. Kivételes esetekben köhögést, lázat, nehézlégzést, máj- és lép megnagyobbodást, nagyon ritka esetben rohamot okozhat. Amennyiben a lárva bejut a szembe, akár vakságot is eredményezhet.

Horogféreg (Ankylostoma duodenale)

Az ember általában akkor fertőződik meg ezzel a parazitával, mikor emberi ürülékkel szennyezett talajon mezítláb sétál. Első tünetei a viszketés és bőrkiütés. Míg egyes esetekben semmilyen tünet nem észlelhető, máskor vérszegénységet, hasi fájdalmat, étvágycsökkenést és súlyvesztést okozhat. A vérszegénység és alultápláltság mértéke attól függ, milyen súlyos a fertőzés. Súlyos, krónikus fertőzés esetén mentális problémák is jelentkezhetnek. Elsősorban újszülöttek esetében akár halálos kimenetelű is lehet.

Habár a múltban az enyhe fertőzések esetében semmilyen gyógymódot nem alkalmaztak, manapság már biztonságos és hatékony gyógyszerek segítik a gyógyulást. Megfelelő higiéniával – kézmosás, zöldségek és gyümölcsök alapos megmosása fogyasztás előtt – a fertőzések nagy része megelőzhető.

Bélférgesség kezelése

Általános alapelv a higiénia, tehát a személyi és környezeti higiénia "jobbításával", szigorításával már bizonyosabbra vehető, hogy kevesebb lesz a férgesség, féregfertőzés.

A gyógyszeres kezelés viszonylag egyszerű: az albendazol, mebendazol hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerek kerülnek alkalmazásra szinte a világon mindenütt. Hatásuk lényege: megakadályozzák a glukózfelvételt a féreg sejtjeiben, így az végeredményképpen elpusztul. Általában már rövid ideig tartó kezelés is eredményes.